nagylzs#5
>A korábban népszerű ösztönző programok a kutatásban résztvevő cégek esetén már
>csupán 15%-ban, az alkalmi felmérések, kérdőívek 26%-ban, míg a hűségkártya
>alapján megtudott információk 41%-ban adnak alapot az ügyfelek minél részletesebb megismeréséért vívott harcban.
A tanulmányban biztosan ez szerepelt, de mi biztosítja a függetlenséget? Mi van ha összefüggés van a mérni kívánt és a "kártya használó vagy nem kártya használó" statisztika között? Például fogadni mernék hogy a kártyát használók gyakrabban vásárolnak üzemanyagot. (Más szavakkal: a "hűségkártyát használ" és "üzemanyagot vásárol" korrelációs együtthatója nem nulla, azaz a két dolog nem független)
Érdekelne hogy ezt a "hibát" hogyan küszöbölik ki? Mindig lesznek olyanok akik nem hajlandóak hűségkártyát használni. Mégha nem is adavédelmi okokból (Magamból indulok ki: ha épp sietek valahova akkor inkább azt mondom hogy nincs kártyám, mert nem akarok időt veszíteni...) Emiatt mindig lesznek hibák is. Biztosan igazuk van, és a kártyás vásárlásokból pontosabb statisztikát lehet készíteni, de a "pontos" előrejelzést utópiának tartom.