-
remark #36 Tenyleg elnezest a meretert. Tudom hogy a terjedelem miatt sokan nem fogjak elolvasni, de azert remelem lesz aki megis...
"Én inkább úgy mondanám, hogy az USA lett a WTO és UN mögötti érdekekcsoportok bábállama."
Ez erdekes elgondolas. (Mindezt ironia nelkul mondom. Tenyleg az.) Eddig megvoltam gyozodve arrol, hogy pl. az UN-t tobbek kozott az USA alapitotta. Benne van a legbelsobb korben, minden dontessel szemben vetojoga van, sot, tudomasom szerint o inkabb farkas ebben a klubban, mint barany. Ha valaki (valamely "alsorendubb" tagallam) nem ugy ugral (szavaz) ahogy az USA mondja, akkor komolyan megutheti a bokajat. (Ha fontos, konkret peldat is elo tudok kaparni valahonnan.)
Egyebkent pl. mi az hogy az "UN mogott allo erdekcsoportok"? Az UN az a tagallamokbol allo szervezet. Az UN mint olyan, onalloan nem letezik. A tagallamok leteznek, ok uleseznek, es amit ok megszavaznak, azt az UN apparatusa vegrehajtja. Raadsul az UN-nek se penze, se felszerelese, se katonaja, se semmije. Csak azzal rendelkezik, amit szinten a tagallamok rendelkezesere bocsajtanak. Lasd a hirhedt (es sokat kritizalt) ENSZ bekemissziokat: megszavaztak (USA is) egy missziot, csak epp (elegendo) penzt, felszerelest, es katonat nem akartak biztositani. Aztan mikor az ENSZ katonak, fegyverek, felszereles es penz (valamint hataskor, pl. bosznia eseten) _hianyaban_ nem tudta vegrehajtani azt a feladatot amivel ugyanezen tagallamok biztak meg, akkor pont az amerikaiak voltak azok akik kijelentettek hogy "az ENSZ tanulja meg hogy olyan feladatot nem szabad elvallalnia amely vegrehajtasara keptelen" (Bill Clinton mondta, ha jol emlekszem, de vegulis lenyegtelen, a lenyeg hogy az USA regota folytatja lejaratokampanyat). Nem kis arcatlansag ez. Termeszetesen a kozvelemenyhez az jut el, amit az USA hangoztat (abbol focimre kerulo sztori lesz). Az, hogy ebben az esetben mit reagalt az ENSZ fotitkar, elkerulte az emberek figyelmet. Igy lesz a tajekoztatas egyoldalu. (Es amerikai erdekek altal meghatarozott...)
"Természetesen Ron Paul nem csak az iraki háborúról beszél."
A honlapjan nekem elegge osszemosottnak tunik hogy most mirol is van szo. Egy atlagember siman ugy gondolhatja hogy Ron Irak miatt az ENSZ-t hibaztatja. Foleg azok utan gondolom igy, hogy megneztem a youtube-os videot amit belinkeltem lejjebb, amiben ertelmezesem szerint szinten az ENSZ-t okolja. Ez azert tobb mint fura...
"Az ország a második világháború óta nem vettek részt olyan katonai konfliktusban, amit hivatalosan is hadüzenet előzött volna meg, ami alkotmányellenes (habár a kongresszus mind megszavazta őket)."
Ron oldalarol: "No war should ever be fought without a declaration of war voted upon by the Congress, as required by the Constitution." - azaz mintha az a haboru lenne alkotmanyos, amit a kongresszus megszavaz. Vagy talan valami mast szavazott meg a kongresszus, nem azt, amit az alkotmany szerint meg kellett volna neki? Itt valami buzlik...
"Ami már sokkal komolyabb dolog az az, hogy a koreai háborút még a kongresszus sem hagyta jóvá. Truman egy UN határozat miatt vitte az országot háborúba, ami példa nélküli(30 000 amerikai hallt meg). Ide vonatkozik az általad bemásolt szöveg."
Ha azt nezzuk hogy Japan-ra is csak azert dobtak atomot hogy figyelmeztessek az oroszokat arra hogy mivel allnak szemben ha megprobaljak kiterjeszteni befolyasukat Azsiaban is (Europa utan), akkor logikusan kovetkezik hogy mit is kerestek Koreaban.
Wikipedia a kovetkezoket mondja:
>>> American action was taken for a number of reasons. Truman, a Democratic President, was under severe domestic pressure for being too soft on Communism by, among others, Republican Senator Joseph McCarthy. Especially outspoken were those who accused the Democrats of having "lost" China to the Communists. The intervention also was an important implementation of the new Truman Doctrine, which advocated the opposition of Communism wherever it tried to expand. The lessons of Munich in 1938 also influenced the American decision, leading them to believe that appeasing aggressive states would only encourage further expansion.
Instead of pressing for a Congressional declaration of war, which he regarded as too alarmist and time-consuming when time was of the essence, Truman went to the United Nations for approval. (He would later come under harsh criticism for not consulting Congress before sending troops.) <<<
Na most ebbol vezesd le nekem hogy hogyan jon ki az hogy Truman egy UN hatarozat miatt vitte haboruba az orszagot? Azt meg mar meg se emlitem hogy emlekezzunk vissza mi a feltetele annak hogy az UN (biztonsagi tanacsa) meghozzon egy ilyen hatarozatot: az osszes nagykutyanak (beleertve az USA-t) tamogatnia kell. Ergo ha nem akartak volna Koreaba menni, elhettek volna vetojogukkal. De nem eltek vele. Ugyhogy igy utolag akkor nem kellene abba kapaszkodni hogy a konkresszus nem szavazta meg. Nem is akart Truman a kongresszussal bajlodni... Az a politika hogy mindent az UN-re fognak, csak a sajat felelossegukrol probalja meg a figyelmet elterelni (a rossz dolgokert masokat hibaztatnak (bevandorlok, UN, WTO (?)), a jo dolgokert viszont egytol egyik learatjak a babert – ez szimpla belpolitikai manoverezes).
Az USA azt szeretne lattatni hogy o egy szegeny artatlan báb, akit mindig csak kihasznalnak. A valosag gyakorlatilag pont ennek az ellentete.
A bevandorlok kezelesere vonkatkozo irasom az elozo kommentben masra vonatkozott mint amit te ertettel. Azzal amit te irsz, egyetertek. Engem az erdekel, hogy milyen celok elerese erdekeben valasztja ki Ron hogy pontosan milyen valtozasok mellett kardoskodik, es milyenek mellett nem.
"Nagyon helyes, hogy elutasítja az amerikai uniót, ami nem szorosabb együttműködést, hanem a három ország összeolvadását jelenti."
Azert ez nem feltetlen jelent automatikus osszeolvadast.
"A NAFTA, CAFTA (és a tervbe vett interkontinentális országút) csak előszoba volt, ami már így is amerikai munkahelyek ezreibe került."
Arrol meg nem olvastam, hogy ezek mennyire jarultak hozza a munkahelyek szamanak csokkenesehez. Arrol viszont olvastam mar konyvet, hogy milyen mas okok allhatnak e mogott. Pl. a 90-es evekben kovetendo pelda volt az amerikai cegek szamara hogy a hangsulyt a termekrol attegyek a markara. Azaz kivonuljanak a termelesbol, ami maga utan vonta a gyartas felszamolasat es kitelepiteset mas orszagokba. Aztan mar a kitelepitessel se veszodtek, inkabb kiadtak a megrendelest a hiszekeny csoro azsiai orszagokban mukodo kizsakmanyolo telepeknek. Az USA-ban fenallo helyzet visszassagat jol leirja az a megfogalmazas "arra erdemesnek tartanak minket (ezek a cegek, minket amerikaiakat) hogy a termekeiket megvvegyuk, de arra mar nem, hogy azok eloallitasaban is reszt vegyunk" (nem pontos idezet, de ugyis a lenyeg a lenyeg: penzt kolthetnek az amerikaiak, de penzt nem kereshetnek).
Ugyhogy ennyi erovel szerintem Ron akár az USA nagy cegeit (~a tőkét) is nekiallhatna ostorozni, vagy kezdemenyezni olyan torvenyek eletbe lepteteset ami a munkahelyek ujboli feallitasat osztonzik. E helyett persze lehet a nemzetkozi egyuttmukodest hatterbe szoritani, a kulfoldieket es a WTO-t okolni. Csak azt nem latom be hogy mi ertelme? Lehet inkabb az a jo kerdes, hogy miert ilyen kicsi a konc, es nem az, hogy miert vagyunk ilyen sokan a koncra... Vegulis kinek az erdekeit tartja szem elott Ron? Ugyanazoket akikét eddig minden elnok? A szabad piaccal kapcsolatban pl. mik az elkepzelesei? Miert emlegeti a "free market"-et? Meg tobb jogot kivan adni azoknak akik (szerintem) igy is tul sokkal rendelkeznek?
En hianyolom a valtast, szerintem minden marad a regiben ezen a fronton is...
"Nyílván, mint leendő államfőnek pontosan ez a dolga. Az intervenciós politika feladása már egy globális szinten is érzékelhető változás lenne.
Ha megszüntetné az IRS-t, a Federal Reserve-t, visszatérne a Gold Standard-re és minimális méretűvé zsugorítaná a CIA-hoz hasonló szervezeteket az egy valós alternatíva mutatna a totalitáriánus rendszerek jellegzetességeit szépen lassan magába abszorváló európa számára is."
Az elviekkel, amiket sugallsz, egyetertek. Azt nem latom sajnos, hogy Ron Paul ezekert a celokert szallna sikra. Ron Paul 2008 – Hope for America? Hat nem tudom. Szkepticizmusomat fenntartom.
Az intervencios politika feladasaban benne van az is, amitol nagyon tartok. A cegek mar 100-150 eve mast se csinalnak mint minel tobb jogot, szabadsagot probalnak kiharcolni maguknak. Erdekes pl. latni ennek a harcnak a folyamatat. 1886-ban pl. kimondta az alkotmanybirosag hogy a tarsasagok (cegek) a 14. alkotmanykiegeszites vedelme ala esnek, azaz nekik is jarnak az eredetileg a felszabaditott rabszolgak vedelmeben beiktatott jogok. Richard Grossman a helyzet fonaksagarol: "A 14. alkotmanykiegeszitesben foglalt jogokert a polgarhaboruban hatszazezer ember adta eletet. Es par evtizeddel kesobb a birok ugyanezeket a jogokat odaajandekoztak a tokenek es a magantulajdonnak. Mikozben a hus-ver emberektol megvonjak oket."
Szoval az allami beavatkozas szukitese a kontroll (elszamoltathatosag) lehetosegenek a szukiteset is jelenti. Ez az irany mondjuk lobbi alapon eddig is megvolt, csak egy meg szabadabb piac (esetleg laissez-faire szeru?) ugye meg a lobbit is szuksegtelenne tenne. Es a kontroll szerintem szukseges ahhoz hogy az oriasi hatalommal rendelkezo cegekkel szemben az emberek jogait is ervenyesiteni lehessen.
A kezdodo europai totalitarianizmust pedig en is latom. Hollandiaban sok kulfoldi emeli fel a hangjat az egyre tobb reszletre kiterjedo tulzott szabalyozas ellen. De en a hatterben mas okokat latok mint amire szerintem te celzol. Ez a totalitarianizmus nem fasizmus vagy kommunizmus jellegu. Tobb koze van szerintem ahhoz a folyamathoz, mikor az emberek veres kuzdelemmel kiharcolt jogaikat szep lassan "eladjak", lemondanak roluk, es atengedik a hatalmat es a jogokat a tokenek. Es ezt mindenki mas megfontolasbol teszi. Mindenki massal nyugtatgatja magat, massal magyarazza hogy miert szukseges ez, de altalaban szepel az indoklasban a "tuleles" kifejezes.
A fuggetlensegi nyilatkozat szabadsaggal kapcsolatos divatos ertelmezese is szerintem felrevezeto.
"We hold these truths to be self-evident, that all men are created equal, that they are endowed by their Creator with certain unalienable Rights, that among these are Life, Liberty, and the pursuit of Happiness. That to secure these rights, Governments are instituted among Men, deriving their just powers from the consent of the governed. That whenever any Form of Government becomes destructive of these ends, it is the Right of the People to alter or to abolish it, and to institute new Government, laying its foundation on such principles and organizing its powers in such form, as to them shall seem most likely to effect their Safety and Happiness."
Szerintem a szoveg mar nem kelloen modern ahhoz hogy valaszt adjon a mai kor kereseire, es iranymutatast adjon hogy mit is jelent a szabadsag, mik azok az alapelvek amiert tobb ezer eve harcolunk. Amikor ez a szoveg irodott, meg az allam volt a leghatalmasabb szervezet, mellettuk csak egyenek leteztek. Azota viszont kitalatuk a virtualis szemely fogalmat (jogi szemelyiseg) es ennek a virtualis szemelynek szep lassan adagolva tobb jogot adtunk mint amennyi a hus ver "szemelyeket" valaha megilletett. Ez a reszlet: "whenever any Form of Government becomes destructive of these ends, it is the Right of the People to alter or to abolish it" ez felrevezeto. Inkabb arra kellene lecserelni, hogy "whenever any Form of POWER becomes destructive of these ends, it is the Right of the People to alter or to abolish it"...