Csaba42#1
Személyes vélemény: az már elég nagy FÜGGŐSÉG, ha valaki képtelen meglenni a napi játék-"adagja" nélkül. Amúgy nem tudom, feltűnt-e már, de kezdünk úgy beszélni a játékokról, mint a DROGokról. De ez nem is véletlen! Aki pedig egyszerűen képtelen meglenni a kedvenc játéka nélkül, ugyanolyan lelkileg és egészségügyileg beteg ember, mint egy drogos, és segítségre van szüksége, máskülönben elkerülhetetlen a lelki leépülés.
Nekem is van kedvenc játékom, de meg tudok lenni nélküle. Nem érzek erős kényszert, hogy játsszak vele, képes vagyok akár egy nap be sem kapcsolni a gépet. Van ezeregy más dolog is, ami legalább annyira szórakoztató, mint egy játék - nekem pl. a nyelvtanulás az, de akár említhetném még a rajzolást, barkácsolást, olvasást, zenehallgatást, stb.