-
#7
Saga
Nem tévesztendő össze az alábbival: Saga (város). – Japán város
A saga (ejtsd: szága) prózai formában szájhagyományosan őrzött, a 12. századtól kezdve pergamenre írt elbeszélés, amelyet helyenként verses betétek szakítanak meg. A saga műfaja az izlandi irodalomban volt elterjedt a 9-14. században. A saga skandináv szó, a jelentése "történet", (az izlandiban)"történelem" is . A sagákat Izlandon írták, a műfaj nem terjedt el más skandináv területeken. A sagák írói, lejegyzői szinte kivétel nélkül névtelenek, közülük a politikusként és történetíróként kiemelkedő izlandi Snorri Sturlusont 1179-1241tartják a legnevesebbnek.
Tartalomjegyzék
* 1 Saga műfajok
* 2 A sagák jellemzői
* 3 A leghíresebb sagák
* 4 A sagák világirodalmi párhuzamai
* 5 Bibliográfia
* 6 Külső hivatkozások
Saga műfajok
A világirodalmilag és esztétikailag legértékesebb, leginkább olvasott műfajhoz tartoznak az ún nemzetségi sagák ["Íslendinga sögur"], melyek elsőrendűen a 9-10. századi Izlandra települő nemzetségek és leszármazottaik nevezetes történeteiről szólnak. A második legismertebb saga-műfaj: a királysagák (konungasögur), tartalmi jellemzőjük, hogy 8-13. századi norvégiai -- igen ritka esetben: dán -- királyok élettörténetét, uralkodásuk epizódjait árázolják. Szerzőik már többnyire nem névtelen izlandiak. A műfaj csúcspontja Snorri Sturluson [sztürtlüszon] A földkerekség (Heimskringla) c. gyűjteményes műve 1230 k. Nagyon nevezetes saga-műfaj: a hajdankori sagák (fornaldarsögur), melyek leginkább 1250-1325 között, az izlandi honfoglalás előtti korok, így a germán népvándorlás, majd a vikingkor idejéből vett történeteket dolgoznak fel, a szájhagyományozási periódus hosszúságától olykor fantáziadúsabb, kalandosabb, mesésebb stílusban. A fenti három, szépirodalmilag fikciós műfaj mellett igen fontosak az ún. jelenkori sagák, melyeknél a történés és a megírás között csak néhány évtized telt el, ennél fogva már inkább dokumentárisabbak, jegyzőkönyvszerűek, realisták. Idetartoznak az ún. Sturlunga sagák (Sturlunga sögur) és a püspök sagák (biskupa sögur).
A sagák jellemzői
A sagák egy-egy régebbi korban élt hős (pl. viking király, illetve izlandi nemzetségfő) vagy egy kortárs személy valamely nevezetes tettét mesélik el eleinte aprólékosan részletezve, majd az események drámaivá válásakor balladai stílusra váltva. A keresztény korban az európai szentekről és a skandináviai vértanú püspökökről is születtek sagák.
A sagák egyik érdekessége a mai szemmel is modernnek tűnő távoli, tárgyilagos nézőpont. A főhősök között egyaránt vannak jók és gonoszak, de az előadó sohasem foglal állást, miközben aprólékosan előadja hőse tetteit. A drámai hatás részben ebből a közömbösnek tűnő előadásmódból is fakad, hiszen az események a legtöbbször megdöbbentő, néha véresen kegyetlen végkifejlethez vezetnek. Mégha a hősökkel sokszor nem tudunk is azonosulni (az egyik fő téma például a gondosan kivitelezett vérbosszú), a szereplők viselkedése megkapóan emberi. A sagákban soha nem kérdezi senki az okokat, a cselekmény irányítója a sors, amivel szemben az ember, még az uralkodó is tehetetlen.
Minden saga egyforma bevezető szavakkal (Volt egyszer egy ember, akit úgy hívtak, hogy...), majd rövid családfával és a hősnek a többi szereplőhöz való viszonyának vázolásával kezdődik. A szereplők igazi tulajdonságait nem az elbeszélőtől, hanem magukból az eseményekből ismerjük meg, a cselekmény előrehaladása során. A sagák kulcsfogalmai a becsület, az erkölcs, a szerencse, a büszkeség, a bosszú és a sors, a történetekben végül is minden ezek körül forog. A főhős mindig tudja, hogy mit diktál a kötelessége, és ez a korabeli hallgató számára sem volt kérdéses.
A korabeli európai középkor mesés, misztikus világához képest a sagák világa rendkívül egyszerű és realista, itt soha nincsenek homályos allegóriák, vagy fantasztikus lények, sárkányok, óriások és varázslók. A sagákban csak hétköznapi tájakat és figurákat, egyszerű, kiszámítható gondolkodású embereket találunk.
A leghíresebb sagák
* Heimskringla ("Földkerekség")
* Völsunga saga
* Egill története
* Gísla története
* Hrafnkel története
* Njál története
* Bandamanna saga
* Vörös Erik sagája
* A grönlandiak sagája
* Feröeriek sagája
A sagák világirodalmi párhuzamai
A sagákkal rokon irodalmi alkotások, műfajok:
* A Biblia és a Bhagavad Gita bizonyos elbeszélései.
* A középkori francia Roland-ének.
* A középkori angol Beowulf és a Gawain és a zöld lovag.
* A japán irodalomból ismert szamurájtörténetek.
* Balladai stílusú modern realista elbeszélések. Például Móricz Zsigmond: Barbárok.
* A 20. századi Western. Például a Volt egyszer egy vadnyugat szinte egy-az-egyben vérbosszú-sagának nevezhető. Néhány amerikai western-filmhez pedig fel is használták a középkori izlandi sagákat.
* J. R. R. Tolkien műve, a Gyűrűk ura, valamint ennek a fantasy irodalmába tartozó számos követője.
* A scifin belül az űropera-történetek.