• halgatyó
    #84
    A kérdés jogos. Abszolút bizonyíték persze nincs, csak ha majd odamegyünk. (Ha tényleg kismértékben eltérőek bizonyso fizikai állandók, akkor bajban lehetnek az odamenők)

    Ám a természet (és az azt leíró tudomány) nem pusztán ismeretek kuszán egymásra dobált halmaza, hanem egy nagyon szerteágazó logikai háló részei. Minden összefügg mindennel. Egyetlen elemét nem lehet úgy megváltoztatni, hogy szinte az összes többi ne változzon meg.

    Az alapvető fizikai állandók apró változása is hatalmas eltéréseket okozhat az összes rájuk éülő rendszerben. Csak egy icipicit kell megváltoztatni például az alapvető kölcsönhatások egymáshoz viszonyított erősségét vagy hatótávolságát, az annyira más szerkezetű világot "állítan elő", amit észre lehetne venni. Például hogy nem épülnének fel hidrogénnél nehezebb elemek. Vagy az urábbál sokkal nehezebbek is léteznének. Vagy nem tudnának az atomok molekulákká egyesülni, vagy nagyon furcsa molekulák keletkeznének. Stb stb.

    Ezzel szemen a csillagászti észlelések arra mutatnak, hogy a sok százmillió fényévre levő világ is hasonlít valamennyirea Földre (persze minél távolabb megyünk, annál kevesebb konkrét adat lesz)

    Tudjuk, hogy az égitestek ott is keringenek egymás körül, hogy van Doppler effektus, a színképek elérulják, hogy ugyanazok a kémiai elemek vannak, mint a Földön, sőt vegyületek is (ammónia, amely a rádióhullám tartományban sugároz), egy sor vegyület, az 5000 foknál hidegebb csillagokban pl. TiO vonalai, vagy a csillagközi (por?) felhőkben tudtommal 20-nál több vegyületet találtak.

    Ott távol is ugyanúgy viselkedik a forró gázplazma a mágnese térben, ugyanúgy hasadnak fel a színképvonalak, stb.stb.