halgatyó#86
Van a dolognak egy fizikai része is. Számoljunk.
Tegyük fel, hogy a lőpor a csőben 1500 bar nyomással 20 cm úton gyorsítja fel a lövedéket, amelynek kalibere 9 mm, hossza 20 mm (legyen hengeres és ne hegyesvégű)
Az anyagára legye két eset: 1.) acél, 8 gramm/köbcenti, ekkor a lövedék tömege 10,2 gramm 2.) nagyobb vidiafúrók hegyéből kifelxelt és összeforrasztott szuperkemény anyag (sziliciumnitrid ellen), vagy valami hasonló különlegesen kemény anyag. Legyen a sűrűsége mondjuk 15, ekkor a lövedék tömege 19 gramm.
Ha tehát a lőpor 20 cm csőszakaszon 1500 bar nyomással gyorsít (kb. 150N/mm2, ezt a nyomást az átlagos acélok kibírják megfolyás nélkül), akkor nem nehéz kiszámolni hogy a lövedék mozgási energiája 1870 J lesz.
Ebből kiszámolható a lövedék sebessége: 1. esetben 1350 m/s , másodikban 990 m/s.
Mekkora fékezőerővel állítható meg ez a lövedék 5 cm úton? nyilván négyszer nagyobb erővel, mint a felgyorsuláskori 20 cm-en, vagyis 4*9356 N, azaz kb. 37 tonna.
Mekkora a lövedék impulzusa, vagyis mekkora lökést érez a katona? Csak osztás szorzás: ekkora lendülete van egy 8kg-os testne 2m/s sebességgel vagy egy 1 kg-osnak 16-17 m/s sebességgel (az utóbbi ijesztőbb). Ezt túl lehet élni.
Nagyobb a gond a ruha szerkezetével. Ezt az energiát egyetlen lapka nem tudja felfogni, főleg nem akkor, ha kerámiából van (nagy keménység de alacsony ütőmunka). Csak akkor működhet a dolog, ha több lapka tud együttműködni, és van közöttük valami szívós (energiaelnyelő) kapcsolat.
Természetesen akkor, ha a lövedék puhább anyagból van mint a kerámialapka, akkor az energia túlnyomó részét a lövedék deformálódása emészti fel. De ha a lövedék igen kemény, akkor ráb**tak azzal a kerámialapkával.
Szóval et ceterum censeo: a katonákat jobb hazavinni.