BiroAndras#454
"A részecskék bomlási ideje egy kalkulált érték, mely nem csak a sebességétől függ, hanem ezer mástól is."
Vagy nem. Vannak részecskék, amiknek a bomlási ideje teljesen fix, és teljesen jól mérhető.
"Ha jól emlékszem, akkor a részecskék sebessége és megtett útja nem igazán mérhető egy dolog, ha a szabad ég alatt történik a detektálás."
Rosszul hiszed. Ha tudjuk, hogy hol keletkeznek a részecskék (magas légkör), és hol mérünk, akkor megvan a megtett űt. A sebesség pedig a fénysebességhez közeli, mivel óriási energiákról van szó (kozmikus sugárzás).
De ha ez nem elég egzakt neked, laboratóriumban is lehet mérni.
Pl. a szabadelektron lézerekkel (spec. rel. jegyzet).
"A részecskegyorsítókban meg a részecskévelt közölt kinetikus energia alapján számolták ki a valószínűsíthető sebességét az adott objektumnak"
Nagyon mellé lőttél. A gyorsítók már nagyon régóta ciklotronok, vagyis a részecskék keringenek bennük. Mágnes tér tartja őket körpályán, és váltakozó irányú elektromos térrel gyorsítják őket. Ha az elektomos tér frekvenciája nem megfelelő, a részecske nem fogy gyorsulni (az energiája mérhető becsapódáskor). A megfelelő frekvencia pedig épp a sebességétől, és a pálya sugarától (ezt pl. abból tudjuk, hogy hol csapódig be) függ.
A klasszikus fizika szerint a részecske sebessége független a pálya sugarától, a rel. elm. szerint meg nem. Tippelj, melyiknek lett igaza.
"Ha emlékeim nem csalnak, akkor Einstein a Maxwell egyenletekből indult ki a rel. elm megalkotásakor, tehát nem csodálom a csereszabatosságot."
Nam csak abból indult ki. Ott volt a Michelson-Morley kísérlet is.
"Miért befolyásolja az összes kémiai és fizikai kölcsönhatást és egyéb történést a gravitáció, és a sebesség?"
Mert hatással van a fotonokra, és más az alapvető erőket közvetítő részecskékre (ezt kimértük). És minden más fizikai és kémiai kölcsönhatás, meg egyáltalán minden más ezekre épül. Pl. a szilárd tárgyakat és az őket alkotó atomokat elektromágneses erő (kémiai kötés) tartja össze. Ha annak erőssége megváltozik, akkor automatikusan változik a tárgyak mérete.
"Miért csak a megfigyelő szempontjából befolyásolja?"
Azért mert ha minden arányosan változik, akkor nem érzékelhető a változás. Ha pl. a szobád veled együtt hirtelen felére zsugorodik, nem fogod észrevenni (amíg nem nézel ki az ablakon). Hiába veszel elő mérőszalagot, mivel az is felére zsugorodott, ugyanakkorának fogja mérni az asztalodat, mint korábban.
"Sajnos nem ismerek olyan kisérletet, melyben ezen állítás igazolva lenne."
Lásd GPS, illetve az eredeti Michelson-Morley kísérlet.
A fénysebesség közelében pedig elemi részecskékkel tudunk mérni.
"Az idő egzaktul mérhető lenne?"
Igen. Ugyanúgy ahogy a tér is.
"Amikor minden 'relatív'?"
Pontosan.
"Nincs két olyan atom (gondolok én itt az atomórákra), amit ugyanazok a hatások érnének, ezálltal pármilliárd állapotváltás esetén ugyanolyan állapotban lennének."
Arról nem volt szó, hogy tökéletes pontossággal mérhető.
"Most a távolságról van szó, vagy a térről?"
Mi a különbség?
"Mert szerintem a tér akkor is létezik, ha nem tölti ki éppen semmi sem."
Ezzel két baj van:
1. Ha nem tölti ki semmi, akkor nincs mivel megmérned.
2. Olyan nincs, hogy nem tölti ki semmi. A kvantumfizika ezt nem engedi meg.