Pszichedelikus növények, és hatásaik
-
#564
jah apropó (bocsánat a dupla postért)...
Nyár végén kimentünk én és két barátom a bogácsi nyaralónkba, és mivel tavaly is voltunk ott, de akkor csak ketten (nevezzük Tökinek és én) hajnalkáztunk egy sort, a másik barátom (legyen a neve Pali) is megkívánta, így vittünk neki is. Sajnos beszerezni nem tudtunk a meglévő adag mellé, így kb 500 maggal mentünk ki. Hááát... :)
Először is, az itt leírt előkészítési módszert ajánlom mindenkinek aki a közeljövőben hajnalkázni szeretne, nekünk nagyon bejött, alig voltunk rosszul tőle. Beáztattuk a magokat kb 24 órára egy 1:1,5 arányú víz-citromlé keverékbe, ettől a magok megdagadtak és szépen kiáztak a maghéjban lévő ciánszármazékok (amitől rosszul lettünk volna), így az oldat ilyen gusztustalanul barnás színt kapott, most is enyhe hányingerre gondolok rá vissza, hát még a joghurtra amibe a magokat utána beletettük és megettük... :D Egyáltalán nem volt rossz íze csak egy kicsit a magoknak amiket rágtunk de a további jellemzést inkább nem erőltetném mert lassan kimegyek rókát futtatni.
Körülbelül este fél nyolc felé ettük meg, rá egy negyed órára jelentkezett az enyhe(!) rosszullét és némi halvány tompultság. Ennyi idő alatt elugrottunk a boltba, majd amikor visszaértünk leültünk lanozni (eredetileg ugyanis annak indult ez a kis nyaralás). Kb háromnegyed-egy óra múlva erősödött a tompultság, az időérzékünket ekkorra teljesen elveszítettük, annyit tudtunk csak hogy este van. Aztán Töki felajánlotta hogy menjünk ki és szívjunk el egy szál cigit, és amikor felálltunk a székből na akkor döngölt minket a földbe hajni kisasszony, egyszerűen nem bírtunk normálisan, szédelgés-tévelygés nélkül megállni a lábunkon, és körülbelül olyan 80%-ban voltunk szétcsapva. Röhögtünk, hallucinálgattunk, de nem annyira aktívan mint mondjuk az LSD-től (nem toltam még de beszámolók alapján el tudom képzelni, pláne hogy a hajnalka hatóanyaga LSA) inkább olyasmi volt az egész hogy a passzív tudatalattink tudott a dolgokról, tudta hogy a nadrágom például a szárítókötélre volt feldobva (ne kérdezzétek miért de mind a hárman úgy éreztük hogy le kell venni, talán mert olyan csapdaszerű érzés volt vagy kényelmetlen lett vagy nemtudom...) de az aktív tudatom egyszerűen nem akarta felfogni vagy elfogadni vagy észrevenni hogy az ott van, de amikor ez sikerült neki, hát hatalmas meglepetés volt. Töki szerint egy kicsit ingerszegény volt a környezet bár amikor kiment a kert végébe dobni egy sárgát (valamiért idegenkedett az angolvécétől) a fölé magasodó bokrok között kis fekete emberkéket vélt felfedezni, akik csábítgatták az ő kis "birodalmukba", és egy kicsit megijedt, szóval nála volt egy enyhe bad trip beütése a dolognak, sajnálom hogy én kihagytam, szívesen megtapasztaltam volna. Aztán amikor már kezdtünk szépen lassan (igen lassan) lejönni a cuccról, én igenigen felpörögtem és úgy éreztem haza tudnék sétálni (Eger kb 20 km) így kértem őket hogy sétálgassunk kicsit, és bár vonakodva, de teljesítették a kérésem (itt volt egy olyan haluja a két srácnak hogy égő cigivel bementem a házba (pedig ez tiltott dolog volt), Pali még a füstöt is látni vélte.). Így elsétálgattunk a (nagyon) közeli tóhoz, és hazafelé már én is kezdtem lejönni róla rendesen. Itt már kezdtük visszanyerni az időérzékünket bár csak sokszori órára ránézésre sikerült. Teljesen úgy éreztük hogy olyan hajnal 3-4 lehet, hosszúnak tűnt a trip pedig csak háromnegyed tizenkettő volt. Innen jött a kellemetlenebb része a dolognak: nekem egy kicsit elkezdett fájni a fejem, meg Palinak is, bár neki jobban, de messze nem annyira mint nekem tavaly, akkor úgy fájt hogy az ágyban megfordulni nem mertem mert iszonyatosan beléhasított. Aztán elaludtam és feleltem és teljesen elmúlt. Most pedig csak abban reménykedtem hogy Pali mihamarabb elalszik és csak akkor nyugodtam meg és tudtam elaludni miután hallottam a horkolását, nekem nem fájt annyira a fejem. Reggelre még volt némi utóhatása, de másnapra már teljesen elmúlt. Összességében véve nagyon jó trip volt, az enyhe rosszulléttel és a fejfájással együtt is, lesz még a közeljövőben, de akkor már több maggal fogjuk kipróbálni, itt kb 160 magot ettünk meg fejenként, és bátran állíthatom hogy ehhez nem kell józan vigyázó, teljesen tudatunknál voltunk csak nagyon tompán, nem tettünk volna meg olyan dolgokat amiket józanon sem. Najó... talán egy-két dolgot, de azok sem voltak durvák, inkább több hülyéskedést, de semmi veszélyeset, se magunkra, sem másokra nézve. Azt hiszem ennyi, jó hosszú kis beszámoló lett, remélem tetszeni fog, és bocsánat a helyesírási vagy fogalmazási hibákért :)