Futás
  • Tinman #1600
    Köszönöm, ha elolvastad :-)

    Részemről én nem szerettem futni. Az általános iskolában a tesitanárok amit akkor és most is művelnek, az értékelhetetlen. Bemelegítés nélkül futtatnak néha Cooper tesztet, de olyanokkal is, akik véletlenül sincsenek azon a szinten, hogy Coopert fussanak. Nem egy szakirodalomban említik, hogy a 12 percet futni, teljesen kezdőnek TILOS. Abszolút nem hiányzik senkinek sem az, hogy 195-ös pulzussal ott szenvedjen a gyerek a pályán. Ennek semmi köze nincs az egészséghez, sőt káros! De a versenyzéshez sincs köze, mert felépíteni egy jó futót nem úgy lehet, hogy kezdőként minden edzésen kigyilkolják... úgy csak lesérül és elmegy a kedve az egésztől.

    Középiskolában folytatták tovább a tesi tanárok a kreténséget és össze-vissza futtatták az embert. Igen ám, de akkoriban nagyon tetszett egy csaj és úgy gondoltam, hogy ha jó kondiban leszek, akkor nyert ügyem van. Így a középiskolába gyak. egy felkorbácsolt fenevadként érkeztem meg és amikor azt mondták, hogy futni kell, akkor köröket vertem a legígéretesebb, nálam magasabb, vékonyabb srácra is. Hamar ki is szedtek a sorból és gyak. köteleztek rá, hogy futóversenyekre járjak.

    Volt ezzel viszont több komoly probléma:

    - nem adtak edzéstervet soha, se tanácsokat. Kb. mint a Forrest Gumpnak: Fuss! És ennyi.
    - nem mérték fel mit tudok
    - használt futócipőt adtak minden versenyre
    - nem díjazták, hogy mit érek el, vagy mit sem.

    Egy vicc volt az egész és végül a csaj se jött össze, meg a futástól is lesérültem ugyanis SOHA senki nem mondta nekem akkor, hogy ne egy kitaposott Adidasba menjek el az erdőbe minden nap 10 km-eket futni nyélgázon, hanem legyen rendes edzésterv, legyen pihenőnap, legyen jó cipő, legyenek kis, majd nagyobb célok.

    Fingtalan idióta volt az összes, akivel valaha IRL anno találkoztam és a futással kapcsolatban bármit is kiejtettek a szájukon.

    Végül kb. 6 éve láttam be, hogy a munkám egész kényelmes, sokat ülök, de közben szépen lassan megöl. Ekkor kezdtem újra futni és újra hibáztam, de már kisebbeket és RENGETEG szakirodalmat olvastam és RENGETEG profival beszéltem.

    Sajnos még így is igaz, hogy 5-6 éve amit csináltam az nem volt optimális és ugyan gyors és egész látványos eredményt értem el vele, de arra nem lehet maratont alapozni. És így is lett.

    Szóval, én minden kezdőnek és amatőrnek csak azt tudom tanácsolni, hogy pulzus alapon fusson! Sajnos a csuklós órák intervallumos edzésekre nem igazán jók. Nekem abszolút a tetejéről van (Garmin Fénix 5 Sapphire), de 30 fok melegben, terepen, dombon felfelé, intervallumokat tolva egy rakás szar! Na nem az óra, hanem a csuklós mérés! Az óra szerencsére csatlakozik ANT+ mellkaspántokhoz és Garminnak rendkívül profi futós HRM övei vannak.

    A jó hír az - és ezt már írtam párszor -, hogy elég egy okostelefonra (android, iOS) feltett telefonos applikáció (Runtastic, Endomondo, Strava) ÉS egy mellkaspántos öv és a futó GARANTÁLTAN jó úton halad és GARANTÁLTAN fejlődni fog!

    A pulzusalapú edzésnél természetes, hogy emelkedőn is futhatsz regeneráló/recovery edzést ugyanis a zónáidra figyelve a pulzusod nem fogod engedni, hogy megszaladjon, hanem tartod ahol kell (nálam a regeneráló zóna: 120-140 BPM, itt égetek legoptimálisabban zsírt és nem csak glikogénből futok).

    A másik ami csodálatos dolog, ha kicsit beteg vagy és látod, hogy a pulzusalapú edzés ilyenkor is segít! Az igazi sportember ilyenkor tudja jól, hogy a kicsi betegséget értelmes sporttevékenységgel el lehet csírájában fojtani. DE! A pulzusod az 1. mp-től legalább 5-8-10 ütemmel magasabb lesz. Ezt, ha nincs mérőeszközöd csak saccolni tudod és máris ott vagy, hogy túlhúzod magad betegen. Ellenben ha rajtad a pulzusmérő látni fogod, hogy jóval hamarabb szól, hogy elérted a kívánt zónád tetejét, ne gyorsíts tovább és te nem gyorsítasz és remekül fogod magad érezni.

    2000-ben kivették a mandulám. Azt hittem ez nem egy nagy dolog, nem jár következménnyel. Aztán de. Utána minden télen legalább 2x, de néha még tavasszal és ősszel is a sima orrdugulás, torokfájás lement a tüdőmre és hörghurutot kaptam. Szedtem rá az antibiotikumokat, mert a város legjobb pulmonológusa ezt mondta. Volt, hogy 1 hónap kellett, mire kigyógyultam belőle.

    Pár évvel később már hörgőtágító szert (Ventolin) kellett használnom... tudod, ami egy pipára hasonlít, amikor elkap a köhögési görcs, akkor szívnod kell belőle jó nagyokat. Az orvos közölte, hogy el kéne költözzek mediterrán éghajlatra, mert ASZTMÁS leszek!

    És részben igaza is volt, de a lényeget az a barom nem mondta: Ez mind elkerülhető és rém egyszerűen megelőzhető! Ki kell menni 2 naponta sportolni a tiszta levegőre. Ennyi a trükk.

    Ez bő 10-12 éven át tartott és ahogy fentebb írtam: Változtattam, újra futni kezdtem. Már az ELSŐ télen csak 1x voltam beteg, de olyan gyenge lefolyású volt, hogy simán kimentem futni úgy is, persze MINDIG tartottam pihenőnapoKAT! (A legoptimálisabb: 2 naponta futás, közben pihenőnap.)

    Aztán jött a köv. és a köv. tél és nem, hogy asztmás nem lettem, de beteg se. Sorban döglöttek ki mellőlem az emberek én meg -6 fokban is szépen jártam ki futni, meg +35-ben is.

    Még egy gondolat: Amikor középiskolában hosszútávfutó versenyre elküldtek kb. 10km-t tudtam. Azóta az ÖSSZES rekordom többszörösen megdöntöttem, pedig akkor nyilván jobb fizikai kondícióban voltam. 1k, 5k, 10k, 21k, mind drámaian jobb lett, mint anno és nem tudom, hogy hol a vége.

    Tény: A pulzusalapú edzés lassú folyamat. Akár 2 év is eltelhet, mire kialakul az az igazán stabil alap, amiből lehet még feljebb lépni és átlépni a saját korlátaidon. Idő, elszántság és rendszeresség kérdése az egész.

    Szentül hiszem, hogy a te 13.5 km-ed, melyet most 1:01 alatt teljesítesz a pulzusalapú edzés által kb. 1.5 év múlva már 51-52 perc lehet, ami drámai fejlődés.

    Erőt, egészséget! :-)
    Utoljára szerkesztette: Tinman, 2019.09.30. 17:44:59