Informatika és tudomány

  • SHADOWEYES7
    #4963
    BÚZA

    A világ egyik legértékesebb és legnagyobb területen termesztett gabonaféléje a búza, vetésterülete 245-250 millió hektár körül van a világon. Népélelmezési jelentőségét - amelyben első helyen áll - csak a rizs közelíti meg.
    Széles körû elterjedését a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége tette lehetővé. Ezért a trópusok, a sivatagok és a sarkvidékek kivételével szinte mindenütt termesztik.
    A búza élelmiszerkénti felhasználása főleg őrleményei formájában történik. Felhasználási területe széles körû; nagyobbrészt kenyeret készítenek belőle, de a kenyéren kívül még számos sütő-, tészta- és cukrászipari felhasználási módja van.
    A sokrétû felhasználáshoz tartozik még az is, hogy a búza jó minőségû abraktakarmány, de melléktermékei is értékesek. Az őrléskor keletkező búzakorpa fehérjében gazdag abraktakarmány. A búzaszalma értékes alomanyag - esetleg takarmánypótló-, de ipari felhasználása is előtérbe került /szalmacellulózgyártás, energetika stb./
    A búza hazánkban is a legfontosabb és viszonylag nagy területen termesztett gabonaféle. Búzatermesztésünk nemzetgazdaságilag és üzemgazdaságilag egyaránt jelentős ágazata növénytermesztésünknek, amelynek mindenkori feladata az, hogy a lakosság kenyérgabonaszükségletét hazai termeléssel biztosítsa.

    Rendszertani helye és a búzafajok csoportosítása

    A búza a pázsitfûfélék /Poaceae/ családjába és a búzanemzetségbe /Triticum/ tartozik. A búzanemzetségbe számos faj tartozik, de ezek közül csak néhányat termesztenek; a többi búzafajnak csak a búzanemesítésben van jelentősége.
    A búzafajok - kromoszómaszámuk alapján - három
    csoportba sorolhatók:

    1. Diploid /alakor/ sorozat n = 7; Genom: A
    2. Tetraploid /tönke/ -"- n = 14; " : AB
    3. Hexaploid /tönköly/ -"- n = 21; " : ABD
    Részletesebb csoportosításnál vad- és kultúrbúzákat, valamint csupasz- és pelyvásbúzákat különböztetünk meg.
    Diploid sorozat; Vadbúzák: T. boeticum /Boiss /Schiem/ Pelyvás kultúrbúzák: T. monococcum /L./
    Tetraploid sorozat; Vadbúzák: T. dicoccoides /Körn./ T. timopheevi /Zhukov./ Pelyvás kultúrbúzák: T. dicoccum /Schrank./ Csupasz kultúrbúzák: T. durum /Desf./ T. turgidum /L./ T. turanicum /Jakubz./ T. polonicum /L./ T. carthlicum /Nevski./
    Hexaploid sorozat; Pelyvás kultúrbúzák: T. spelta /L./ T. macha /Dek et Men./ Csupasz kultúrbúzák: T. aestivum /L./ T. compactum /Horst/ Mac Key./ T. sphaerococcum /Perc/Mac Key./

    A fontosabb fajok, változatok és ökotípusok

    A közönséges búza /Triticum aestivum L./. A legfontosabb és a legelterjedtebb búza faj a világon. A mérsékelt égövön, így hazánkban is ezt a búzafajt termesztik. A közönséges búza valószínûleg Délnyugat-Ázsiában jött létre és onnan terjedt el még történelem előtti korban.
    A búzának számos változata és két formája van: az őszi búza /f. hybernum/ és a tavaszi búza /f. aestivum/.
    Az őszi búza sokkal jelentősebb, mert többet terem, mint a tavaszi búza. Ezért azokban az országokban, ahol a klimatikus viszonyok lehetővé teszik, nagyobbrészt őszi búzát termesztenek. Hazánkban is csak őszi búzát termesztünk.
    Keményszemû búza, vagy Durum búza /Triticum durum Desf./ A második fontos búzafaj, amely a mérsékelt égőv melegebb vidékein terjedt el nagyobb mértékben. /Pl. a pireneusi, az appenini és a Balkán félszigeten/
    Vetésterülete - amely összefüggésben van a száraztészta fogyasztásával - növekvő tendenciát mutat, kb. 20-30 millió hektár a világon.
    A keményszemû búza szemtermése üveges törésû, fehérjében gazdag, de sikér minősége gyenge. Ezért lisztje kenyér készítésére egymagában nem alkalmas, de száraztészta /pl. makaróni, stb./ gyártására kiváló.
    Hazánkban korábban nem volt jelentősége, de a száraztészta tojás nélküli készítésére előtérbe került nálunk is.
    Búza változatok: A búza változatai a következő alaktani bélyegek alapján különböztethetők meg: a kalász szálkázottsága, a kalász és a pelyvák színe, a pelyvák szőrözöttsége, valamint a szemtermés színe.
    A világ búzatermesztésében 14 változatnak, a hazai termesztésben csak 3-4 változatnak van jelentősége. A változatok két csoportba sorolhatók: szálkás és tarkalászú búzákra.

    1. Szálkás búzák /ssp. aristatum/. A külső virágpelyvának hosszú szálkája van. Ebbe a csoportba 5 változat tartozik, melyek közül nálunk két változatnak van jelentősége:
    a./ Fehér kalászú piros szemû változat /var. erithrospermum/.
    b./ Vörös kalászú " " " /var. ferrugineum/.
    2. Tarkalászú búzák /ssp. muticum/ A külső virágpelyva tar, vagyis szálkanéküli. Ide 9 változat tartozik, melyek közül nálunk szintén csak két változat jelentős:
    a./ Fehér kalászú piros szemû változat /var. lutescens/.
    b./ Piros kalászú " " " /var. milturum/.
    A búza ökológiai csoportosítása. A búza részletes rendszerezése csak megkönnyíti a fajták csoportosítását, de azok termesztési értékéről nem ad tájékoztatást. Ezért a termesztés számára hasznosabbak azok a csoportosítások, amelyek ökológiai sajátosságokon alapulnak.
    Ökológiai sajátosságuk alapján négy ökotípusba, és az ökotípuson belül még számos csoportba sorolhatók a búza fajták.
    1. A humid éghajlat búzái: - európai és ázsiai búzafajták - a nyugat-európai őszi búzák, a mediterrán őszi búzák, a közép-európai búzák, a kelet-ázsiai búzák, valamint az észak-, nyugat- és közép-európai tavaszi búzák tartoznak ide.
    2. Sztyepp típusú búzák: az extenzív, xerofita és kiváló minőségû őszi és tavaszi búzák tartoznak ide. Többek közt: Ukrajna, Észak-Kaukázus stb. őszi búzái, Szibéria, Kanada, stb. tavaszi búzái, sőt a régi magyar fajták és tájfajták is ide tartoztak.
    3. Sivatagi és félsivatagi éghajlat búzái: Közép-Ázsia, Nyugat-Kína, Észak-Afrika, stb. búzái tartoznak ide, amelyek közt őszi és tavaszi búzák egyaránt előfordulnak.
    4. A párás éghajlat, magas hegyvidék búzái: Vízigényes búzák tartoznak ide, amelyek főleg Közép-Ázsia magaslatain terjedtek el
    Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.