Informatika és tudomány

  • SHADOWEYES7
    #4957
    A búza vetéséhez jól előkészített, kellően ülepedett, beéredett, nyirkos magágy szükséges. Ezért az őszi búza alá végzett talajelőkészítésnek kettős célja van: az ülepedett magágy biztosítása, valamint a talaj beérlelése, s ezzel a tápanyagok feltáródásának és a csapadékvíz befogadásának az elősegítése.
    A talajelőkészítés idejét és módját különböző tényezők határozzák meg. A fontosabb tényezők a következők: az elővetemény lekerülésének az ideje, a visszamaradó tarló- és gyökérmaradványok mennyisége, a talaj mechanikai összetétele, gyomosodása, nedvességi állapota és a talaj termőréteg-vastagsága. De a rendelkezésre álló talajmûvelő és erőgépellátottság is jelentős.
    A talajelőkészítés idejét és módját mindig a konkrét körülmények alapján lehet megválasztani. Ezért bármikor és bármilyen módot választunk, alapelvnek tekintsük azt, hogy a búza nem annyira a mély talajmunkát, mint a jó minőségû, beéredett és ülepedett magágyat igényli. A kellően le nem ülepedett, üreges, rögös magágyban kevesebb mag kel ki és ritkább lesz a vetés, sőt még a tél folyamán is nagyobb lehet a kipusztulás aránya. Ezért az ilyen rossz minőségû magágyban még nagyobb vetőmagmennyiséggel sem biztosítható a szükséges növényállomány-sûrûség.
    A talajelőkészítési módokat leginkább az elővetemények lekerülésének az ideje határozza meg. Lekerülés szerint az elővetemények két csoportba oszthatók: korán és későn lekerülő előveteményekre.
    A korán lekerülő elővetemények utáni talajelőkészítés. A korán lekerülő elővetemények után általában lehetőség van különböző talajmûvelési módok és rendszerek alkalmazására. A talajmûvelési rendszerek két nagy csoportra oszthatók: az alapmûveléses - nagyobbrészt forgatásos ill. szántásos - és a sekélymûveléses - forgatás nélküli - rendszerekre.
    Az alapmûvelés esetében egy szántást, vagy forgatás nélküli középmély talajmûvelést végeznek. A sekélymûvelés rendszerében alapmûvelést nem végeznek, csak a lazításos, forgatásnélküli talajmûvelés valamelyik módszerét alkalmazzák.
    Az alapmûveléses rendszer leggyakoribb változatai a következők: tarlóhántás /ekével, tárcsával, stb./; alapmûvelés /középmély nyári szántás, ill. vetőszántás/; szántás elmunkálás /önálló vagy kapcsolt mûveletekkel/; ápoló talajmûvelés /a gyomosodástól és a talajállapottól függően tárcsa, fogas, henger, stb./; vetőágy-készítés /rendszerint kombinátorral/; vetés utáni lezárás /azok után a vetőgépek után, amelyek nem végzik el a magtakarást, magtakarófogas, esetenként gyûrûshenger, stb./.
    De alkalmazható olyan talajmûvelési rendszer is, amelyből a tarlóhántás hiányzik, amikor az elővetemény lekerülése után azonnal középmély /20-25 cm/ vetőszántásra kerül sor. Ez végezhető korán lekerülő elővetemények után is, de nagyobbrészt az augusztus végén és szeptember elején lekerülő elővetemények után kerül alkalmazásra.
    Egyébként hiányzik a tarlóhátás a feltörésre kerülő évelő pillangósok utáni talajmûvelésnél is, ahol a kellő mélységû szántással kezdődik a talajelőkészítés. A szántás után azonnal tárcsát, nehézhengert, stb. kell járatni és ezt a vetőágy készítéséig szükség szerint többször is meg kell ismételni.
    A nyári szántást - vetőszántást - ha csak lehet, augusztus közepéig - a búza vetése előtt legalább 6 héttel - végezzük el.A nyári szántás egyébként nagyon kényes munka, mélységét mindig a talaj nedvességi állapota és a szántás ideje határozza meg, ezért, ha megkésünk a szántással, akkor sekélyebben kell végezni.
    A szántást azonnal el kell munkálni, hogy a talaj kiszáradását megakadályozzuk. Az időben elvégzett és elmunkált vetőszántás után a talaj kellően beérik és megülepszik. Az így előkészített és a szükségletnek megfelelő ápolásban részesített talajon a vetés előtt egy sekély talajmunkával, pl. kombinátorral megfelelő magágy készíthető a búza vetéséhez.
    A forgatás nélküli talajelőkészítési rendszer. A korán lekerülő elővetemények után nem szükséges feltétlenül szántani a búza alá, sőt ilyenkor alkalmazhatjuk leginkább a forgatás nélküli talajelőkészítést. Ezért a jobb szerkezetû, gyommentes, jól kezelt talajokon szántás nélküli, energiatakarékos talajmûveléssel készítsük elő a talajt a búza vetéséhez. Különösen szárazságra hajló feltételek között. Egyébként ez a talajelőkészítési mód nemcsak a talajok vízkészletének megőrzésében jelentős, hanem energiatakarékossága révén gazdaságosabb is, mint a szántásos talajelőkészítés, ezért alkalmazása mindinkább előtérbe kerül a kalászosok talajelőkészítésében.
    A forgatás nélküli talajelőkészítés legelterjedtebben a júliusban és augusztusban lekerülő elővetemények után alkalmazható. A megfelelő talajállapot esetén célszerû azonnal elvégezni a tarlóhántást.
    A tarlóhántás - és a későbbi talajápolás - a talajok kötöttségének megfelelően könnyebb, vagy nehezebb tárcsákkal és kultivátorokkal végezhető.
    A magágy-előkészités legmegfelelőbb eszköze itt is a kombinátor.
    De bármilyen jelentős is a forgatás nélküli talajelőkészítési mód, nem mindig alkalmazható. Nem nélkülözhető a szántás a rossz szerkezetû, szikes és laza homoktalajokon, gyomos talajokon, valamint ott, ahol kalászos, vagy túl sok tartló- és gyökérmaradványt visszahagyó elővetemények után /pl. évelő pillangósok, stb./ kerül a búza.

    A későn lekerülő elővetemények utáni talajelőkészítés. Itt is többféleképpen készíthető el a talaj a búza alá. Nagyon fontos a gyorsaság, arra azonban vigyázzunk, hogy a gyorsaság ne menjen a minőség rovására. A talajelőkészítő munkák már sekélyebben végezhetők és az ülepedett magágyat csak kiegészítő talajmunkákkal állíthatjuk elő.
    A talajelőkészítés módja nagymértékben attól függ, hogy milyen kultúrállapotban hagyta vissza az elővetemény a talajt. A jól ápolt - mélyen mûvelt - gyommentes kapások után is elhagyható a szántás. ìgy 10-15 cm mélységû tárcsázással megfelelő talaj készíthető a búza részére. Ez a talajelőkészítési mód egyébként jól alkalmazható korán betakarított, jól ápolt burgonya és cukorrépa elővetemények után, mivel itt a talajt már a gépi betakarítással is fellazították.
    Ha a gyomosság és más okok miatt mégis szántani kell, a szántás csak olyan mélységû legyen, hogy a gyomokat és a tarlómaradványokat még jól eltakarja. A szántás minőségét javíthatjuk és a rögösödést csökkenthetjük, ha a szántás előtt is tárcsázunk. Mivel ilyenkor már nincs idő a talaj természetes ülepedésére, ezért mesterségesen kell tömöríteni a magágyat. A tömörítés legmegfelelőbb eszközei a különféle hengerek, főleg a gyûrûshenger.
    A magágy készítésére itt is a kombinátor a legmegfelelőbb talajmûvelő eszköz
    Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.