Informatika és tudomány

  • SHADOWEYES7
    #2681


    Tripla X - Herbie
    XXX; 2002

    Vin Diesel legutóbbi filmje feladja a leckét a nézőnek, kritikusnak, műfajnak egyaránt. Meghatározása leginkább „extrém Bond”, ami szerencsére nem rivális és nem paródia akar lenni a 007-es ügynök ellenében. A 2001-es év egyik nyári meglepetése és akcióslágere, a Halálos iramban mind Diesel, mind a rendező, Rob Cohen számára váratlan sikert hozott, ezért aztán gyors tempóban nekiláttak legyártani a következő nyári őrületet (és minő meglepetés, nem a Halálos iramban 2-t), ami kissé alacsonyabb árfekvésű és egy hajszálnyival kisebb léptékű, mint James Bond, viszont a maga szintjén meglepően szórakoztató. Gyümölcsöző együttműködés ez mindkettejük karrierje szempontjából.

    Xander Cage extrémsport őrült, törvényenkívüli fenegyerek, aki borsot tör a hatóságok orra alá, ejtőernyővel ugrik ki egy zuhanó Corvette-ből, és általában minden közlekedési eszközzel képes hajmeresztő mutatványokat végrehajtani. Ez utóbbira akkor lesz igazán szüksége, mikor a nemzetbiztonságiak, élükön Gibbons ügynökkel (a sebhelyesarcú Samuel L. Jackson) végre lekapcsolják. Alkut kínálnak neki: megválthatja a börtönt azzal, ha „meghálálja a Hazának azt a szabadságot, amit eddig élvezhetett”. Az üzlet: kémkedés az államnak. Az ellenfél: Jorgi, a keleti blokk hidegháborús maradványa, akinek célja: igen, meghódítani a világot.

    A film szerencsére leplezni sem próbálja, hogy a legalapvetőbb James Bond sablonokból rakja össze a történetét egészen a legapróbb elemekig: a vad szépségű vagány nő, az egzotikus helyszínek, az üldözések és hajmeresztő akciók, a csapda, a kütyük (különösen a végén az átalakított GTO hozzá felhasználói kézikönyvvel) szemrebbenés nélkül kerülnek felhasználásra. Mégsem arcátlan lopás és mégsem paródia; az extrém sportos múlt még azt is megmagyarázza, hogyan képes a siklóernyőtől a crossmotoron át a snowboardig mindennel hasítani a főhős, legyorsulni egy lavinát, és így tovább. A 007-es ügynökkel már csak azért is elkerülhetetlen a párhuzamba állítás, mert ugyanabban az évben mutatták be, mikor a következő Bond-film esedékes volt. Ugyan rivalizálásról szó sincs, és mindkét film jól teljesített, könnyen elképzelhető, hogy egy új Bond-szerű akciófilmsorozat születésének lehetünk szemtanúi. Ritka pillanat.

    Mindehhez persze kell egy meggyőző, karizmatikus alak, aki nélkül az egész fabatkát sem érne és talán el is bukott volna a kasszáknál. Vin Diesel ilyen karakter, a Halálos iramban bandavezéreként is az ő kisugárzása adta meg a szükséges töltést a film sikeréhez. Márpedig a Pitch Black - 22 évente sötétség óta az ő vad kisugárzása és flegmasága menti meg immár a harmadik pongyola történetet a bukástól és teszi sikeres (vagy kultikus) alkotássá. Teszi ezt annak ellenére, hogy a film első felvonása, különösen a kolumbiai drogtanyán crossmotorral zsonglőrködés már olyan hajmeresztően hiteltelen, hogy ha utána nem gyönyörködhetnénk Prága óvárosának és kastélyának festői látványában és nem indulna be végre a normális történet, nagyjából a kukoricaföldről ugrató, őrtoronyban gubbasztó fegyveres motorkerékkel történő leütésekor tört volna meg végképp a film élvezhetősége.

    rendezte: Rob Cohen
    írta: Rich Wilkes
    zene: Randy Edelman és a Rammstein
    fényképezte: Dean Semler

    Xander Cage - Vin Diesel
    Jelena - Asia Argento
    Jorgi - Marton Csokas
    Agent Augustus Gibbons - Samuel L. Jackson
    A filmet emellett kaszkadőrjelenetei miatt számos szakmai díjra jelölték - nem is érdemtelenül, valóban hajmeresztő jeleneteket láthatunk -, a DVD extrák közt található „napló” is kiérdemelte a közönség elismerését. Az agyatlan Bond-kópiának induló történet ugyan nem lesz intelligensebb, ravaszabb, vagy eredetibb, mint bármelyik Bond film, kisebb léptékben (és kevesebb pénzből) zajlik a világmegváltás, de a második felvonástól kifejezetten szórakoztató kikapcsolódást nyújt. Prága pedig gyönyörű város.







    Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.