Informatika és tudomány

  • SHADOWEYES7
    #10372
    A tápanyag-visszapótlás gépei

    Agrárágazat
    A tápanyagok nagyobb részét a talaj felszínére juttatjuk ki, amely szántóföldi gépekkel és esetenként légi úton egyaránt elvégezhető. A szilárd tápanyagok zömét akár egymenetben, akár külön menetben végzik a talajra szórják ki a kijuttató géptől függetlenül. A folyékony oldatban megjelenő tápanyagokat azonban más munkaművelettel kapcsoltan (lazítás, magágykészítés, vetés, stb.) végzik, mikor az értékes tápanyagot a talajfelszín alá juttatják.

    A tápanyagok nagyobb részét a talaj felszínére juttatjuk ki, amely szántóföldi gépekkel és esetenként légi úton egyaránt elvégezhető. A szilárd tápanyagok zömét akár egymenetben, akár külön menetben végzik a talajra szórják ki a kijuttató géptől függetlenül. A folyékony oldatban megjelenő tápanyagokat azonban más munkaművelettel kapcsoltan (lazítás, magágykészítés, vetés, stb.) végzik, mikor az értékes tápanyagot a talajfelszín alá juttatják.

    A termőterület tápanyag-visszapótlását a talaj védelmére, a termelékenység fokozására és a talajfélék használatának eltérésére vonatkozóan kell végezni. A tápanyag-visszapótlásnál figyelmet kívánnak a természeti hatások által keltett következmények, amelyek magukba foglalják a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességét, az elővetemény hatását, az előző évek tápanyag felhasználását, valamint a kultúrnövény fiziológiai tápanyagigényét is.

    A szerves és műtrágyák kiadagolásának gépei nagyobb százalékban a talajfelszínre szóró gépeket jelentik, míg kisebb hányaduk alkalmazása a talajba történő injektálással valósítható meg. A talajfelszínre szóró gépek erőgéphez történő csatlakoztatástól függően lehetnek függesztett, vontatott, rászerelt, illetve ritka esetekben magajáró kivitelűek.

    I. A műtrágyaszórás gépei

    A mechanikus rendszerű gépek esetén a tartályból való kijuttatás és a talajfelszínre történő szórás is mechanikus úton történik. A különféle pneumatikus elven működő műtrágyaszóró gépek többnyire a szórófejek kialakításában, valamint a műtrágya légáramba történő adagolása tekintetében térnek el egymástól. A központi adagolási rendszerű gépeknél a szemcsék a tartályból a gravitáció hatására, vagy cellás adagolón keresztül kerülnek a fővezetékbe. A levegőben áramló szemcsék elosztó szerkezeten és mellékvezetékeken jutnak el a szórófejekig. Az un. osztott rendszerű adagolásnál a műtrágyaszemcsék az adagolószerkezet által meghatározott adagmennyiségben kerülnek a szórófejeknek megfelelő számú elosztó vezetékbe.

    A kijuttatott mennyiség szabályzása térfogat szerinti adagolással, és állítható méretű adagolórés közbeiktatásával történik. A szórószerkezet a műtrágya kilépésének helyén közvetlenül a tartályhoz kapcsolódik. Ez elsősorban a mechanikus rendszerű gépeknél kialakított konstrukciókra vonatkozik, a gyakorlatban e gépek jelentősége a legnagyobb a tápanyag-visszapótlás technológiájában. A szórószerkezetek szerinti felosztásuk a következő lehet:

    - röpítés elvén működő gépek,

    - mechanikus szétosztás és terítés elvén működő gépek.

    A röpítés elvén működő gépek esetén a szilárd műtrágyaszemcséket egy röpítőszerkezet teríti szét a talajfelszínen. A röpítőszerkezetek kialakításától függően lehetnek:

    - Röpítőtárcsás rendszerű gépek

    , melyek közül a kis tartálytérfogattal rendelkező változatok általában függesztett, ritkábban vontatott kivitelben készülnek. A fordított kúp, vagy gúla alakú tartályból a műtrágya gravitációs úton állítható adagolórések mellett közvetlenül kerül a szórótányérokra. Innen a műtrágyaszemcsék a tárcsán elhelyezett lapátok mentén a perem felé haladnak, majd arról a fizika törvényszerűségeit követve lelépve mozog, és a talajra hull. A szemcsék a tárcsa pereméig a centrifugális erő hatására gyorsulva haladnak. A műtrágya folyamatos utánfolyását boltozódásgátló szerkezet biztosítja. A nagyobb tartállyal rendelkező gépeknél a műtrágyát kihordó szerkezet (pl. kaparóléces, csigás stb.) szállítja a szórószerkezethez. A kisebb méretű gépeken egy, a nagyobbakon két szórótárcsát alkalmaznak. A tárcsaátmérő 500-700 mm, a tárcsa fordulatszáma pedig 500-1000 min-1 között változik. A gépek által használt átlagos haladási sebesség 8-12 km/h, de egyes típusoknál a szórásegyenletesség még a 15 km/h-s haladási sebesség mellett is megfelelő.



    - Lengőcsöves műtrágyaszórók

    a szóróelem kialakításában, működésében és hajtásában tér el a röpítőtárcsás rendszerű gépektől. A műtrágya szórását végző lengőcső ~15-18 s-1-os lengésszámmal vízszintes síkban végez lengőmozgást kb. 80-100°-os szögben. Használatuk elsősorban speciális kultúrák (pl. szőlő, gyümölcs, zöldségfélék, stb.) termesztésekor ajánlatos. Szórásegyenletességük elsősorban a szemcsés műtrágyák alkalmazásakor megfelelő. Előnyük, hogy a szórócső hosszának változtatásával a gép szórásszélessége egyszerűen változtatható, a szórócső végén lévő ütközőlap eltávolításával a sorba szórás könnyebben végezhető, a szórócső eltávolítása után mélyműtrágyaszóró adapter is felszerelhető a gépre, s szerkezeti felépítésük egyszerű, könnyen kezelhetők. Hátrányként jelentkezik a kis munkaszélesség, ami több ütközőlap egyidejű felszerelésével és megfelelő elhelyezésével növelhető.

    - Röpítődobos rendszerű gépeknél

    a műtrágyát adagolóhengerek juttatják a terelő-, illetve dobóhengerekhez. A szórást két irányban oldalra végzi a szórószerkezet, így minden szerkezeti egység duplán található meg a gépen. A szabályozható fordulatszámú az adagolóhengerektől a terelőhengerek révén kerülnek a műtrágyaszemcsék a gumiborítású dobóhengerpár közé. A nagy kerületi sebességű forgó dobpár között a szemcsék felgyorsulva repülnek a talajfelszínre.

    A mechanikus szétosztás és terítés elvén működő gépek a haladási irányra merőlegesen álló szórószerkezete csatlakozik a tartály alsó részéhez. A gép szélessége megegyezik a terítés szélességével. A szállítószerkezet konstrukciójától függően ezek a gépek lehetnek:

    - Csigás

    kivitelűek, melyeknél a műtrágyát csigalevél szállítja egy szállítócsőben a teljes szórás-, illetve munkaszélesség mentén. A szállítócső alján egymástól egyenlő távolságban, állítható méretű adagolónyílások helyezkednek el, melyeken keresztül a műtrágyaszemcsék a talajra hullanak. A műtrágyát a központi tartályból szállítószalag juttatja a szóróadapterhez. A kiadagolási mennyiség a kihordószalag sebességével és a tolózár segítségével szabályozható. A szórócsigáknál a fogadóvályúba került műtrágya a csigaköpeny alsó részén elhelyezkedő szóróréseken keresztül hullik a talajfelszínre. A csigás gépek a porszerű és kristályos műtrágyát a röpítőtárcsás gépeknél egyenletesebben adagolják ki.

    - Szalagos konstrukciójú gépeknél szalag mozog a négyszög keresztmetszetű házban. A műtrágyát a szalaghoz erősített kaparóujjak a szalag és a ház közötti állítható méretű adagolórésen keresztül juttatják a talaj felszínére.

    A pneumatikus rendszerű szórógépek esetén egy radiálventilátor által keltett nagy sebességű levegőáram az útjába adagolt műtrágyaszemcséket magával ragadja, és a szórófejekhez szállítja, amelyekről lepattanva a talajfelszínre kerülnek. A szórófejek a gép haladási irányra merőlegesen álló szórókereten helyezkednek el. Az egymástól való távolságukat a szórófejekről lepattanó szemcsék szórásképének az optimális szórásegyenletesség figyelembevételével határozzuk meg.

    A különböző pneumatikus rendszerű műtrágyaszóró gépek a szórófejek kialakítása (merev szórólap, bordás gumiszórólap, szóróujj, légáram által hajtott forgó szórófej, stb.) tekintetében, illetve a műtrágya légáramba történő adagolása és vezetése alapján különböztethető meg. A műtrágyaszemcsék adagolása és vezetése tekintetében kétféle műszaki megoldás létezik:

    - Központi adagolású

    , műtrágya tartályból a szemcsék gravitáció útján vagy cellás adagolószerkezet segítségével kerülnek a fő légvezetékbe. A levegővel áramló szemcsék egy elosztó szerkezeten és a mellékvezetékeken keresztül jutnak el az egyes szórófejekhez. Az elosztás ebben az esetben egyszerű térfogatarányos módon történik, a műtrágyaszemcsék egyenletesen töltik ki a légvezetékek terét. A kiadagolt műtrágyát az adagoló után elhelyezett terelőkúpos elosztó osztja szét az egyes szórófejekhez vezető csővezetékeken. A műtrágyát egy lapátkerekes központi adagolószerkezet juttatja légáramba. A lapátkerék hossza és ezzel a kiadagolt mennyiség egy cső rátolásával változtatható. A légáram által szállított műtrágya a légcsatorna tetején az útjába helyezett ütközőkúpnak ütközik, és szétterül rajta. Az elosztófejhez szárnyvezetékek csatlakoznak, amelyek ütközőlapos szórófejekben végződnek. Ezekről a műtrágya lepattanva szétterül a talajon. A központi elosztású gép megfelelő szórófejek felrakásával a műtrágya levél alá juttatására is alkalmasak.

    - Osztott adagolásnál

    a műtrágyaszemcsék központi tartályból a szórófejeknek megfelelő számú elosztóvezetékbe kerülnek, közvetlen kényszeradagolás útján. Az adagolás mechanikus úton, résszabályozás vagy bütykös henger segítségével történik. A tartályban lévő műtrágyát több fokozatban járókerék-arányosan hajtott kihordószalag szabályozható nyíláson keresztül viszi hátrafelé. Az anyag a szalag szélessége mentén elhelyezett rekeszes elosztóba kerül. Minden rekeszhez egy-egy cső csatlakozik, amelyen a ventilátor légárama a műtrágyát a cső végére elhelyezett szórófejen át legyezőszerűen a talajra szórja. A szórófej lehet ütközőlapos vagy forgó rendszerű. A műtrágyát a tartály alján elhelyezett pontos elosztást biztosító bütykös elemek adagolják a légáramba. A mennyiség az adagolószerkezet fordulatszámával, Norton-szekrénnyel szabályozható. Annyi bütykös elosztó van, ahány szórófej. Az osztott adagolású gépek az egyes szórófejekhez jutó műtrágyaadagok pontosabb kiadagolása következtében egyenletesebben szórnak, mint a központi adagolóval felszerelt gépek. Ezért az osztott adagolású gépeket precíziós műtrágyaszóróknak is nevezik.

    A folyékony műtrágyák technológiáját, illetve gépesítési megoldásaira két alapvető módszer létezik:

    - felszíni kiszórás,

    - talajfelszín alá injektálás.

    A felszíni kijuttatáskor

    szántóföldi szóróberendezés alkalmazása a legelterjedtebb. Kisebb nyomás és nagyobb cseppméret szükséges, mint a növényvédő szerek permetezésekor. Ezeket a gépeket alap-, illetve vetés előtti fejtrágyázásra, továbbá gyepek, legelők, tarlók műtrágyázására lehet használni. Oldatok kipermetezésekor a növényvédelmi gépeknél nagyobb szórónyílású szórófejeket kell alkalmazni. Szuszpenziók kijuttatásakor szórófejcsere szükséges, de ugyanazon gépek használhatók, melyekkel az oldatok szórása végezhető. Az oldat vagy a szuszpenzió állandó nyomás alatt szórófejeken keresztül kerül a talaj felszínére. A növényvédelmi permetezőgépek egy része folyékony műtrágyák kiszórására is alkalmassá tehető. A folyékony műtrágyák felszíni kiszórására ma már számos gép áll rendelkezésre. A talajmunkák, illetve vetés előtt a nagyteljesítményű szóróberendezésekkel a felszínre kiszórt folyékony műtrágyát a soron következő talajművelő gép keveri be a talajba. A légi kijuttatáshoz a szilárd műtrágyák kiszórására rendszeresített repülőgépeket és helikoptereket használják, de azokat permetezőegységgel szerelik fel. A csepegtető eljárásnál a folyékony műtrágyát a lelógó csövekkel a talaj felszínére csepegtetik. Megfelelő kialakítású csoroszlyákkal a műtrágyát 1-3 cm mélységben a felszín alá is juttathatjuk. Az ilyen megoldások előnyösen alkalmazhatók a vetéssel, ültetéssel egyidejűleg végzett műtrágyázásnál. A csepegtetéssel sűrűbb, nagyobb koncentrációjú, szuszpenzió vagy zagy típusú folyékony műtrágyák is kiadagolhatók. Az öntözővízzel végzett műtrágyázáshoz a vízzel jól elegyíthető oldat típusú műtrágyák alkalmasak. Ilyenek például a nitrogénalapú oldatok. Nyitott barázdás öntözésnél a műtrágyaoldatot a kiömlő cső végén adagolják a vízhez. Zárt vezetékes öntözésnél, illetve esőztető öntözésnél a műtrágyaoldatot a szivattyú szívó- vagy nyomóágába bekötött injektáló berendezéssel adagolják az öntözővízhez.
    Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.