• bandypappa
    #208
    1.Az élet alapja a szabadság.
    2.az élet célja az öröm.
    3.az élet eredménye a fejlődés.

    1. Mindenki szabadnak született, és ez nem csak a fizikai szabadságot jelenti, ahogy azt a legtöbben elképzelik, hanem magában foglalja a szellemi szabadságot is, azt hogy úgy gondolkodhatsz ahogy akarsz és enneél nagyobb szabadságot el se lehet képzelni, ami magától értetödik.

    2. Az élet célja az öröm. Ez igy van, mert senki se azért szeretne élni, hogy rossz dolgokat akarjon saját magának. Ahhoz hogy jó dolgok történjenek veled, akarnod kell a jó dolgokat. Sokan a cselekvésben látják ezt leggyorsabban megvalósíthatónak, de elöször el kell tervezned magadban, hogy mit akarsz, mik a céljaid, és ezekre kell öszpontosítanod, hogy milyen jó nekem ha ezek sikerülnek. Az örömöt a jelenben kell megélni, nem pedig a jövöben, hogy majd ha gazdag leszek, akkor boldog leszek. Akarnod kell a sikereidet, mert pozitiv gondolataid pozitiv eseményeket vonzanak. Ha azt hiszed hogy gazdag vagy akkor valoban gazdag leszel. Csinálhatod azt hogy 5000 Ft-al jársz a városban, és elképzeled mi mindent meg tudsz venni belöle, és ettöl jóümódunak fogod magad érezni, és akarnod kell a boldogságot, hinned kell benne, és teljesülni fog. Mindenkinek volt már olyan élménye. hogy nagyon akart valamit, hitt benne hogy meglesz neki és a tudatalatti világa ugy rendezte a dolgait, hogy meglett neki. Ez csak akkor müködik ha kellemes gondolataid vannak, mert azok kellemes dolgokat vonzanak. Ha örödet meg tudod osztani mással is az még jobb érzéssel tölt el.

    3. Az élet eredménye a fejlödés: A fejlödés végtelen. Valamennyi gondolatod gyarapítja az univerzumot és ez által még több tapasztalatra teszel szert, mert a tudatalatti éned is gyarapodik, és örzi meg a megszerzett élményeidet. Többre becsülendö a fejlödés a stagnálásnál. Alapvetöen alkotó lények vagyunk, de elsösorban gondolatainkkal alkotunk, mintsem tetteinkkel. A szobrász is jobban értékeli a müvet, ha ö készitette, mert igazából az alkotás folyamata volt számára a lényeges, nem pedig az elészült mü, abban csak gyönyörködött alkotása végén, már a gondolataiban látta készen a müvet, amikor az egy darab szikla volt.