DcsabaS#25
A tema szerteagazo es konnyu eltevedni benne, de szerintem a cikk sem segitett tul sokat.
A nagy atmeroju objektiv alapvetoen tenyleg a nagy fenygyujto kepesseg miatt jo, DE TEVES csak erre egyszerusiteni a dolgot, foleg, ha TELEobjektivrol van szo. Ehhez azt kell megerteni, hogy milyen problema lehet egy nagy atmeroju objektivvel, eltekintve a trivialitasoktol (durvan kobosen magasabb ar es suly, nehezebb hordozhatosag, rogzithetoseg).
Ehhez azt kell tudni, hogy hogyan (minek a fuggvenyeben) alakulnak a fotozas szempontjabol fontos egyes fizikai mennyisegek:
1.) NAGYITAS:
Ezt ugye az objektiv (effektiv) fokusztavolsaga hatarozza meg. Fontos tudni, hogy a tenyleges felbontokepesseg mas dolog, vagyis a nagyitas lehet nagy, mikozben a felbontas egyaltalan nem.
2.) (SZOG)FELBONTAS:
Az optikara, de az egesz rendszerre (pl. CCD-t, CMOS-t, emulziot is beleertve) is ertelmezhetoen azt fejezi ki, hogy mi a legkisebb felbonthato szogtavolsag. Pusztan az objektivet tekintve, ha nem lennenek optikai aberraciok, akkor az objektiv ATMEROJE(!) hatarozna meg (diffrakcio reven), megpedig ugy, hogy az atmerovel aranyosan javulna(!), es kb. 13 cm-es atmero mellett lenne 1 szogmasodperc korul.
3.) Sajnos azonban vannak aberraciok is, pl. kromatikus, szferikus, asztigmatizmus, koma, stb. Ezek kozos jellemzoje, hogy meredeken CSOKKENNEK, ahogy csokkentjuk az objektiv atmerojet a fokusztavolsaghoz kepest. Tehat a blendezessel akkor es azert javithatunk a lekepezesen, ha egyebkent az optika komoly aberraciokkal terhelt (vagyis nem tul jo minosegu), es ezek az aberraciok jelentik a sulyosabb korlatot a felbontasra nezve, nem pedig az objektiv tul kicsi atmeroje.
4.) Objektiv fajtankent/csaladonkent valtozik, hogy milyen F szamnal (fenyeronel, fokusz/atmero) valnak kisebbe az aberraciok, mint az adott atmerohoz tartozo diffrakcio limitalt felbontas.
Kozonseges akromatikus rendszereknel altalaban ugy minimum F10-F11 koruli aranyra van szukseg, vagyis a fokusztavolsagnak az atmero bo 10-szeresenek kell lennie, hogy ne az aberraciok hataroljak be a felbontast. Ezert ha ennel kisebb az arany (nagyobb az atmero), akkor a diffrakcio miatt hiaba lenne jobb a felbontas, az aberraciok lerontjak. Ha pedig tulbuzgok vagyunk, es meg kisebbre blendezzuk az atmerot, az abarreciok ugyan meg kisebbek lesznek, de hiaba, mert a diffrakcio fogja lerontani a felbontast. Egyszoval, akromatikus objektivnel a felbontas szempontjabol az optimum F10-es fenyero korul van.
Az un. APO (apokromatikus) objektivek korrigaltak a masodlagos szini hibara is (es egyebekre), ezert kb. F5-os fenyerotol mar a diffrakcio hatarozza meg a felbontast, nem az aberraciok. Maszoval, ugyanolyan felbontas mellett rovidebb lehet a rendszer (kisebb formalis nagyitassal), vagy azonos nagyitas (fokusz) mellett dupla akkora lehet az objektiv atmeroje, ami osszesen 4-szer annyi begyujtott fenyt eredmenyez, ez viszont 1/4 akkora expozicios idot is lehetove tesz.
5.) Kulonleges APO objektivek F4 korul is lehetnek diffrakcio hataroltak (de ez mar igen draga). Ha ez megvalosul, akkor tovabbi fenyt nyerunk vele, illetve rovidebb szerelest (kisebb meretet).
6.) A nagy atmero, pontosabban a nagy fenyero (kicsi F szam) csokkenti a melysegelesseget. Ez lehet jo is, meg rossz is, attol fuggoen, hogy mire vagyunk kivancsiak. Ha a teleobjektivet tavoli dolog fenykepezesere hasznaljuk (mint jellemzoen), akkor a melysegelesseg csokkenese nem jelentos.
Mindezeket figyelembe veve, ha egy nagy objektiv apokromatikus a legnagyobb nyilasa mellett, akkor feltetelezhetjuk rola, hogy ott mar diffrakcio hatarolt, es eppen ezert ott produkalja a legjobb felbontasat, vagyis felbontasi szempontbol kisebbre blendezni ertelmetlen.
A nagyobb fenyero persze jol johet meg nemileg a felbontas rovasara is, es szerintem ezert csinalnak olyan objektiveket is, amelyek tudjak ugyan az F2.8-as fenyerot, de csak F4-tol, vagy F5.6-tol apokromatikusak.