DcsabaS#37
"No és a tehetetlenség? Attól hogy egy helyben áll valami, még lehet hogy menni akar tovább ha megszűnik a visszatartó hatás."
Kölcsönhatásmentes esetben a TEST MOZGÁSÁLLAPOTA NEM VÁLTOZIK MEG. Ezt jelenti a tehetetlenség, és ezt fejezi ki Newton I. törvénye. A "mozgásállapot" nevű "gyanús" fizikai mennyiséget pont azért vezették be a fizikusok, mert NEM CSUPÁN A NYUGALOM MEGMARADÁSÁRÓL van szó, hanem arról hogy:
1.) ha korábban nyugalomban volt, akkor ezután is abban lesz,
2.) de ha korábban valamilyen irányú és nagyságú sebességgel ment, akkor ezután is úgy fog menni.
Ha csak külső kölcsönhatásokat tiltunk meg, de a belső kölcsönhatásokat azért megengedjük, akkor a "mozgásállapotot" nem a sebességgel, hanem az IMPULZUSSAL (lendülettel, m*v) kell jellemeznunk, mert erre (és a tömegközéppont mozgására) lesz igaz a megmaradás. (Lásd pl. a rakéta mozgását.)
Az előbbiek szerint egy test nem fog akarni megmozdulni a visszatartó hatás megszűntével, éppen a tehetetlensége miatt. Az elmozduláshoz az kell, hogy egy másik test hasson rá. (Avagy a testnek magának kell átalakulnia, pl. a belső energiája révén, de a széteső, vagy átalakuló részeinek tömegközéppontja akkor sem mozdul el, ha a részei bombaként szétrepülnek.)
Hogy mi mindent tekinthetünk kölcsönható testnek, abból a szempontból a fizika eléggé megengedő. Pl. kölcsönható testnek tekinthető maga a gravitációs mező is, és történetesen ez okozza a testeknek a gravitációs mezőben észlelhető gyorsulását, következésképpen azt, hogy időben VÁLTOZIK A MOZGÁSÁLLAPOTUK.