• snakekiller
    #77
    Ez az érv egyre gyakrabban bukkan föl az iszlám világgal kapcsolatban... Mintha önmagában a hagyományok tisztelete _bármit_ is számítana. Másrészt Ez ugyanolyan vakvágány, mint a haladás és modernizáció önmagáért való tisztelete: a náci Németországnál, vagy a sztálini Szovjetuniónál dinamikusabb, modernizálóbb állam nem nagyon volt a korban; sikerült is megmutatniuk, hogy mit ér mindez józan ész, tolerancia, empátia és demokrácia nélkül.

    Másrészt a nyugati demokráciákban is hisznek az emberek: csak mindenki másban. Lehetsz keresztény, muszlim, buddhista, konfuciánus, ateista, panteista, Boldogasszony-egyház vagy afrikai törzsi vallás hívője; senki nem foglalkozik vele, amíg nem pofázol bele más emberek dolgába. Mégis mi ezzel a baj? Az "elvesztett" ősi identitást nem síratni kell, hanem újat kialakítani.