DcsabaS#214
Nos, ha rajtam múlna, szívesen visszautalnám Jeffrey H. Schwartz urat a középiskolába és adnék neki biológiából egy 2-est. Mert csak kapisgálja a dolgokat, ahelyett hogy megértette és megtanulta volna _akkor_.
Ugyanis a "molekuláris óra elmélet" csak olyan genetikai változásoknál tételezi fel az időben (vagy inkább generációnkénti) átlagosan közel egyenletes változási ütemet, amelyeknek _NINCS_ számottevő élettani hatása, mert hiszen ha van, akkor FELLÉP A KÖRNYEZET SZELEKTÁLÓ HATÁSA IS, és az pedig lehet akármilyen gyors, vagy lassú, a hatástól és egyebektől függően.
Ezért aztán alap esetben nem is fehérjékre szokták értelmezni a molekuláris óra elméletet, hanem a DNS-re, és annak is csak azon szakaszaira, ahol NEM KÓDOL FEHÉRJÉT, sőt, lehetőleg más hasznos információt sem tartalmaz. (Bőven vannak ilyen részek.) Az ilyen "értelmetlen" DNS részeknél az átlagos mutációs változási ütem egyszerűen azért mindig hasonló, mert maga a DNS-sel kapcsolatos információ átörökítő és hibajavító mechanizmusok is ugyanazok, ezért nagyjából változatlan marad a hibázási arány.
Amikor egy fehérjét kódoló rész genetikai változásáról beszélünk, ott képbe jön, hogy a fehérjéknek nagyon is lehetséges pl. enzimatikus élettani hatásuk (naná!), ezért aztán általában érvényesül a szelekció, következésképp _nem_ érvényesül az, hogy a genetikai változás (a populáción, vagy a fajon belül) ugyanolyan lassú lenne, mint egyébként. Ettől függetlenül _időnként_ előfordul az is, hogy egy mutáció következtében egy adott fehérje elveszíti enzimatikus aktivitását, és ez mégsem jár komoly következménnyel az élőlényre nézve, mert vagy kódolja máshol is e számára szükséges enzimet, vagy pedig az adott életkörülményei között nincs is rá szüksége. Ha tehát ez a helyzet előállt, akkor az adott fehérje változásai a következő generációk során már tényleg használhatók "óraként", de csak addig, amíg meg nem jelenik valamilyen pozitív, vagy negatív hatása, mert attól kezdve elkezd rá hatni a szelekció.
Még 1 megjegyzés:
A genetikai változások "folytonosságát" nem szabad szó szerint értelmezni, hiszen világos, hogy itt lépések, fokozatok (pl. generációk) vannak.
Aztán az sem nyilvánvaló, hogy mit tekintsünk nagy változásnak. Pl. ha egy 300 kByte-os Word dokumentumot felhasználva csinálunk egy 600 kByte-osat, az nagy változás? (Méretben közel sincs ekkora különbség az ember és a majmok DNS-e között!) És ha elárulom, hogy a második dokumentumot úgy csináltam, hogy 2-szer belemásoltam az elsőt, az még mindig nagy változásnak számít?