1.) Ha kezbol fenykepezunk es esetleg mozgasban levo dolgokat, akkor a kep infotartalma a lateralis felbontas szempontjabol tenyleg nem lesz nagyobb durvan 4 Mpixelnel, akar filmre fotozunk, akar CCD-re, akar CMOS-ra.
Ennel nagyobb felbontast akkor lehet elerni, ha stabilan all a gep, kivalo az optika, tokeletesen beallitott a fokusz, megfelelo a megvilagitas, stb., vagyis eleg specialis korulmenyek kozott.
Jellemzo viszont, hogy a DIGITALIS technikat hasznalo fenykepezok hasznalhatnak olyan remegeskompenzaciot es autofokuszt, amelyek reven a kezbol valo fenykepezesnel elonybe jutnak az analog fenykepezokkel szemben. (Azoknal ugyanis korlatozottabbak az ilyen lehetosegek.)
2.) Valo igaz viszont, hogy A MAI digitalis fenykepezo gepek dinamika tartomanya (szinmelysege, gammaja) nem eri el az analog fotozaset. Azonban az egyaltalan nem termeszeti torveny, hogy igy is maradjon. Hataresetben meg jobb is lehet (manapsag mar a csatornankenti 8 bit helyett 12-16 bit kornyeken jarunk es integralassal ez meg tovabb javithato).
3.) Vicces dolog a plaza mozikban vetitett filmeket peldanak hozni a csodalatos 35 mm-es analog minosegre, ugyanis a mai nepszeru filmek (pl. ujabb Csillagok haborui) jo reszenel a vetiteshez hasznalt kopiakat 1280x1024-es anamorfikus MPEG-2 formatumbol fotozzak a filmre!
Eppen ezert a moziban lathato minoseg NEM IS LEHET brutalisan jobb, mint a DVD-nel hasznalatos 720x576 pixel lehetosege, illetve csak kis mertekben jobb, mint a kisebbik HDTV felbontas (1280x720), es hatarozottan gyengebb, mint a nagyobbik HDTV felbontas (1920x1080). Ezek utan talan nem meglepo, hogy a manapsag gyakorta hasznalatos szamitogepes animacios jo reszet is csupan 1280x1024 pixelen renderelik (es orulhetunk, ha a HDTV terjedesenek hala atternek legalabb az 1920x1080-ra.)
4.) Az analog fenykepezo filmeket tomegesen elohivo sok millios berendezesek is gyakorta tartalmaznak egy kozbenso digitalis formatumot (ti. igy tudjak konnyen automatizalni a korrekciokat), igy aztan persze a fenykepek vegso minosege sem lehet ennel jobb.
5.) Hogy mi a "profi" es mi az "egyeb" fenykepezes, azon is lehet vitatkozni. Egyesek szerint az a profi, ha valaki a Parlamentet fenykepezi 1 db valamire, a leheto legjobb minosegben.
Masok szerint viszont inkabb profi pl. a csillagaszat fenykepezesi igenye. Vagy a modern orvosi mikroszkopok igenye. Vagy az elektronmikroszkopoke. Vagy a rontgendiffrakcios berendezeseke. Ezekben az esetekben (pont a professzionalis igenyek miatt) szinte menekulnek az analog fenykepezestol (CCD a nyero).
6.) Hogy meddig marad meg az analog fenyekepezes? Szerintem hamarosan csak elszigetelt esetekben. Amikent analog magnokra sem rogzitenek mar igenyes esetben kepet, vagy hangot (plane fonografra).
7.) Nagyobb problemanak tartom az LCD jellegu digitalis megjelenitok (monitorok es TV-k) tulzott (kisse ido elotti) elterjedeset, ugyanis ezek szinvisszaadasa jelenleg joval gyengebb meg a 3x8 bites CRT-s megjeleniteshez kepest is, ami visszaveti a CCD-k szinmelysegenek javitasat.