Freestyle rap
-
#68
egyik vallomásom:
Leültem és átgondoltam
az egész életem,
megkérdeztem magamtól,hogy mit miért is tettem.
Először nemértettem,hogy az élet miért ilyen kegyetlen,
hát tollat ragadtam,és egy papírra vetettem,
az életemet,soronként is áttenkintettem.
a tekintetem megfagyott,mikor végül rádöbbentem,
hogy nemvolt senkim a világon,aki igazán szeretne
vagy egyszerűen csak rám figyelne,
és amit mondok neki,nem csak a semmibe veszne.
de sajna rákellet jönnöm hogy,mindenki csak kerül
hidd el nekem,ez nagyon fájt is legbelül,
egyedül maradtam senkire,nem számíthattam
félre vonultam,és sokszor kiborultam sokat sírtam
nem bírtam,az érzelmek gyötörtek,és a lelkem haldoklott
ettől mitől nagyon féltem előtőrtek
a sötétből,démonok vártak körbevettek,
magukkal vittek,amitől sokan féltek
elvesztek a remények.
refrén
Az életem során,
én nagyon sokat szenvedtem
egy sötétszellem vett körül,és elrabolta lelkem
eltakarta szemem,elémtárta a valóságot
minden amit láttam a szörnyű haldoklásom.