kvp#87
A klonozas nem valtoztatja meg az eloleny genetikai terkepet, csak a belso oraja (ami az oregedesert felel) pont onnan indul ahol a gen eredeti tulajdonosa tartott. Tehat minel oregebb a 'szulo' annal 'oregebben' szuletik a klon es annal hamarabb fog meghalni. Ez nem gond, mivel jelenleg a cel a klonozott allatok tovabbmasolasa, tehat a termelesbe mar csak a klonok termeszetes utodai kerulnek. Ez a szaporodasi lepes ujrairja a dns-t tehat ujra 'fiatal' lesz. Az egyetlen gond a technikaval az, hogy ha van egy uj betegseg ami 1 allatot kepes megfertozni, akkor mind meg fog betegedni, mig vegyes genkeszletnel ez statisztikailag lehetetlen. (mindig van par tulelo)
A banannak pont ez a baja, alapvetoen klonozzak par ezer eve, es pusztul is ki a vilag legtobb reszen egy gombas betegseg miatt. Egyes kutatok mar odaig jutottak, hogy elkezdtek bananmagokat keresni a termesben, de csak nagyon keveset talaltak es azok sem voltak eleg eletkepesek.
A genetikailag modositott elolenyekkel az a baj, hogy ha nem azonos fajok dns-et keverik vagy nem jo helyre kerul be az adott gen. (vagy mast is csinal mint amit akarnak) Emberi genekkel kezelt novenyeket pl. nem lenne szabad emberi fogyasztasra engedni, max. gyorgyszergyartasra de az is veszelyes. Masik klasszikus problema, hogy egy novenyvedoszert le lehet mosni a novenyrol, de ha maga termeli akkor moshatjuk amennyit akarjuk nem fog eltunni.