• BlackRose
    #6
    Hogy ne legyen "értészavar", nem gyenge államot akarok én hanem korlátolt államot. Az államnak megkell legyen a megfelelő hatalma, hogy eltudja végezni a feladatát, erőss állam OK, de korlátolt erőss állam. Az amit én nem tartok jónak, hogy ez a feladata nem korlátolt, azt csinál amit akar, azt szabályoz amit akar. Azt csinál amire nincs joga, mert amire neked vagy nekem nincs jogom arra az államot sem hatalmazhatjuk fel, hogy helyettünk végezze, és az államot a polgárai alapítják, tehát azok hatalmazzák fel, nem fordítva, bár szerintem így kellene, hogy legyen. Szabadságban így van. Persze az államot errefelé bár úgy mondják, hogy Szent István király alapította, a Pápa és a Szentszék áldásával (akitől a koronát kapta) azok pedig az Isten áldásával tették ezt, mert ugye a Szentszék az Apostoli szék, a Pápa Szent Péter örököse, Szent Pétert pedig Isten nevezte ki... tehát az állam a hatalmas (Isteni) az osztogatja a népnek a jogot.

    Ez így nincs rendben, ez így nem szabadság.

    Erőss állam, de korlátolt. Ugyanakkor ha tovább vinnénk a vitát akkor belevágnánk a federalizmusba, vagyis, abba a kérdésbe, hogy a közösség mennyire kell önnáló legyen, vagyis a közintézeteket mekkora közösség kell, hogy alapítsa (mert OK lehet, hogy nem lehet minden privát), de szerintem a közoktatás, kulturális intézmények maximum megyei de inkább városi nagyságrendűek kellene, hogy legyenek, nem államiak, ugyanis az állam nagyon messze van az emberektől, nagyon messze van az adott közöségtől.

    Borzasztó, hogy az integrációt sokan úgy képzelik el, hogy egyesülés, pedig az integráció az két nem egységes dolog egymásmellettlétét jelenti. Két ember mindég két ember marad, még ha integrálódik vagyis közösségbe él akkor is, nem lesz egy nagy ember, nem ugyanazt szereti, nem ugyanazok a szükségletei stb. az EU egyébként itt hibázik a legnagyobbat. Miért kell egy Magyarnak úgy élni mint egy Németnek vagy miért kell ugyanazt tanulnia a suliban, nem biztos, hogy a közösségének és neki arra van szüksége, nem biztos, hogy az az izlése sem vagy az életfilozófiája. A multikulturális környezet nem azt jelenti, hogy több kultúra egybeolvad és a nagyobb győz, hanem azt, hogy egymás mellett élnek, fejlődnek és egymást gazdagítják.

    Ja és nem a multiktól kell védeni a népet, hanem a szabadságot kell védeni, mert ha szabadság van akkor a multik sem különbek senkitől, a pénzük és erőforrásaik gazdasági előnyt adhatnak nekik de csak akkor ha ki tudják használni - ha nem akkor veszíteni fognak (megérdemelten), politikai előnyt csak a korlátlan állam adhat nekik, nem a pénzük és nem az erőforrásaik, csupán az állam.

    Nézd van két ember, az egyiknek van puskája a másiknak nincs. Tehát az első előnyben van, nagy előnyben. Most ez a puskájával mehet vadászni, neki lesz hús az asztalon, a másik is vadászhat de hátrányos helyzetben van. Az állam itt nem szabad beavatkozzon mert semmi joga. Ugyanakkor ha az első leakarja lőnni a másikat, na itt az államnak ezt meg kell akadályozza, mert ez esetben az első (a puskatulajdonos) a másik szabadságára, életére tör. Ugyanakkor egy idő múlva az első rájön, hogy ketten gyorsabban tudnak pl. házat építeni és közösséget köt a másodikal, vagy megosztja vele a vadat, vagy kölcsön adja neki néha a puskát. Na most mindketőjüknek jobb, és mivel a másodiknak is van ideje vadászáson kivül másra is, esetleg barkácsol egy puskát, vagy valamit amit valakivel elcserél egy puskáért. Na most már mindkettőjüknek van puskájuk, de nem úgy, hogy elvették egymástól (mert ezt nem tehetik, az államnak az a dolga, hogy megakadályozza az ilyen dolgot), értéktermelésből lett a másiknak is puskája, méghozzá az első segítségével. Most már mindkettőnek van puskája, tehát más az elsőnek sem kell osztani vele a vadat, oszthatják valakivel akinek nincs vagy elcserélhetik valamié vagy barkácsolhatnak valami értéket amit használhatnak vagy szintén elcserélhetnek... stb.

    Na ez nagyon ügyetlen és egyszerű mese, de alapjában működik. Értékteremtés az egyetlen reális dolog a jobb életre, az elosztás nem. Elosztás esetében egy kalácson osztozkodunk, ha mindenki viszont értéket teremt akkor mindenkinek több jut, senkinem sem jut kevesebb. És ez akkor működik igazán jól ha együttműködünk, ha közösségben élünk, ha munkamegosztás van.