• bvalek2
    #39
    Mielőtt érdemben hozzászólnék, kedves NEXUS6, BStage. BlackRose! Köszönjük a színvonalas szakmai vitát. Néha zavaró, amikor BStage és NEXUS6 leLOLozza egymást, meg kicsit fikáznak, de még mingig színvonalasabban teszik mint egyesek. Szóval, sokat tanultam abból amit írtatok, de BStage, ugye nem akarunk Mike at home (lásd: #16) színvonalára süllyedni?

    Csak pár dolog, ami olvasgatás közben eszembe jutott:

    Amit a Vistánál processz szintű virtualizációnak hívnak, az szerintem emuláció. Ilyet a Wine is tud, ami egy Windowsos környezetet emuláló alkalmazás Linuxon. Létrehoz egy ál-Windows könyvtárat a felhasználó home-könyvtárában, meg ál-meghajtókat, stb. Mondanom sem kell, hogy telepítéskor nem rootként futnak a programok, de ők persze azt hiszik. Persze ennél többet is tesz a Wine, pl. Win32 API emulálása, DirectX és így tovább, de most nem ez a téma.

    Ami az indítandó alkalmazások előre beolvasását illeti, lehetne sorolni a példákat, hogy hol volt már ilyen. Java motorok előrefordítanak, előre betöltenek, korábbi futtatások eredményeit tárolják, hogy legközelebb gyorsabban álljon fel a rendszer. Nagy méretű alkalmazások szeretnek gyorsindítókat használni, amelyekkel részben a memóriában tartják magukat (MS Office, OpenOffice, Adobe Reader, stb.) ez utóbbi persze nem rendszerszintű, hanem az valósítja meg, akinek kell, pl. Linuxon ez a megoldás, és oda ezért nem is kell ilyen az OS-be, hiszen gyakorlatilag már van.

    A Windowsok a fentiektől függetlenül sokkal körülményesebben töltik be a programokat, mint a Linux. Prog.hu-n volt hír, amikor a Microsoft Singularity nevű kernelét reklámozták (vajon fejlesztik még?). Ott említették, hogy a Linux kb 700000 gépi utasítást futtat le, amikor betölt egy átlag alkalmazást, míg a Windowsok közel 5 milliót (BSD-k pl 1.5 milliót). Ennek szerintem két oka van: először is a Windowsnak is az a baja, mint az i386-os processzorcsaládnak, rengeteg elavult dolgot cipel magával, amiről a kompatibilitás miatt nem mondhatnak le. A másik, hogy szaknyelven szólva sokat "gányoltak" benne a fejlesztők. A szofver mérete szinte kezelhetetlenné teszi a fejlesztést, erről is többet beszélt a Microsoft, ezért késett 4 évet a Vista (eredetileg 2003-ban jött volna, együtt a Windows 2003 szerverrel).

    Szerintem van jelentőssége a verziószámozásnak. Elsősorban a fejlesztők számára jelent iránymutatást, de pl. számos alkalmazás az alapján azonosítja az operációs rendszert, és előfordulhat, hogy nem hajlandóak települni egy olyan rendszerre, ahol egyébként futnának. Tehát az nem a marketingesek területe, hanem a szakembereké. Ha a Vista 5.4-es, a Win2000 pedig 5.0-ás, ez azt jelenti, hogy ugyanabba a fejlesztési ágba tartoznak, amit a Microsoft is többször kihangsúlyozott. Mint tudjuk, a kernel verzió azért nem változott, mert a Microsoftnál lemondtak a nagyarányú váltásról, amit eredetileg terveztek. WinFS fájlrendszer és barátai a következő very-longhorn home-überedition Windowsba kerülnek majd.

    Nem vettem részt a hőskorban, csak 2001 óta van számítógépem, ezért nem tudok nyilatkozni a történelem előtti korok informatikai fejlettségéről
    Annyi változást láttam, hogy Windows felhasználóként kicsúszott a kezemből az irányítás, az Internet jó játéknak indult, de azóta féltenem kell tőle a gépemet, és a 14 évesnél fiatalabb családtagjaimat (függetlenül attól, hogy az Internet a legjobb dolog eddig az emberiség életében), a Debian pedig régen egy rémálom volt, de azóta egy használható desktop rendszer lett belőle.
    Szeretném hangsúlyozni, ezek nem szakmai vélemények, csak érzések.

    Amiga+Motorola processzor: egy olyan operációs rendszer + hardver, amiben nincsen hardveres memóriavédelem. Hát, akármilyen okos is, ilyet nemhogy hálózatba nem kötnék, de még alkalmazásokat sem mernék indítani rajta...

    Windows ügyben (otthoni OS-ek) monopólium van, lássuk be, ezen nincs mit vitázni. De a Microsoft, mint CÉG szerintem messze nincs ilyen helyzetben. Kezdve az IBM-mel, számtalan multicég van, amelyik hatalmasabb nála. Több a pénzük, több embert foglalkoztatnak, régebb óta léteznek, és hatalmas, lojális ügyfélkörük van. Az MS pedig nem tud fogást találni rajtuk. A Microsoft éppen azért nyit más IT-területek felé (pl. webes szolgáltatások, szerverpiac, stb.), mert tudják, hogy Windowsból nem lehet hosszútávon megélni. Gates és Balmer akkor fogja bizonyítani az üzleti zsenijét, ha a Microsoft 2010 után is világcég marad. Az eddigiek alapján erre minden esélyük megvan.

    A Windows XP tele van harmadkézből származó technológiával, pl. a beépített CD-írót a Roxio Inc. készítette, a többi példát már említettétek. Ez általában igaz a Microsoft termékek többségére, pl Virtual PC (felvásárlás), de maga az NT kernel is ilyen (DEC-től jött mérnökök műve). Életciklusuk első felét többnyire egy másik cég tervezőirodájában kezdték, aztán a fejlesztők, vagy az egész cég átvándorolt Redmondba. Ebben semmi rosszat nem látok, végülis egy ekkora rendszert egy csapat nem fejleszthet, a Linux is így működik, sok különböző forrásból épül fel. A különbség az, hogy az egyik esetben egy kézben összpontosul a pénz, a másikban pedig a tulajdonosi sokszínűség megmarad. Itt a döntés inkább szimpátia kérdése.

    Folyik az IT cégek evolúciója. Bizonyos területeken a Microsoft volt az erősebb kutya, és amikor a többi dinoszaurusz kihalt miatta, ezzel arra kényszerítette az ipart, hogy fejlődjön. Nem technológiában, hanem üzletszemléletben. Microsoft nélkül nem lenne ilyen hatalmas GNU + OpenSource mozgalom, és az IBM sem foglalkoztatna 900 fejlesztőt ezen a területen. Hogyha "egészséges" piac lenne, sokféle, de méregdrága számítógéptípussal, csupa kommersz operációsrendszerrel, és alkalmazással, akkor én sem írhattam volna meg ezt a hozzászólást. A gép karbantartás és az internetes havidíj éppen elég nyűg, még csak az kéne, hogy fizessek a szoftverekért... Persze van aki ezt megteszi, de nem kell ha nem muszály, de én inkább Linux+XOrg+KDE+Firefox+stb...

    Végül arról, hogy én mit választottam: Debiant használok mindenre, és van egy Windows XP partíció, néhány játék miatt.

    Debian telepítést nyugodtan leterhelhetem, a csomagkezelővel előre tesztelt alkalmazásokat töltök le, és törlök, ha már nem kellenek, biztonságban netezek, amikor a mindenféle honlapok fel akarják telepíteni a vírust, akkor a wines exe-k nagyot néznek a linuxon... Nyugodtan dolgozok, a többi (családtag) felhasználó nem tud kárt okozni, ezen is egy csomó játék van, NVIDIA kártyámhoz van Linux driver, csak úgy süvítenek a 3D-s játékok, és a kedvenc programjaim, boinc, ktorrent, Google Earth, aMSN, Skype, Yahoo Messenger, GIMP, OpenOffice, Firefox, stb. stb. stb. stb. stb...

    Windowsra csak néhány CD-s játékot tettem fel, a családban mindenkinek TILOS netezni Windowsról, csak játszani szabad rajta. Végülis csak arra jó...

    Röviden, ennyi erőből lehetne egy tisztán Linuxos gépem, és egy játékkonzolom, ezekkel maradéktalanul le lehet cserélni minden Windows függőséget, ahogy azt már írtátok korábban. Csak ha már pénzt adtam ki Tescós játékszoftverre, nem szeretném veszendőbe hagyni.