• BaliBoy
    #53
    Nem kezdek kis regényt írni. Az a helyzet, hogy teljesen különbözik a meglátásunk, mind a történetre mind pedig a filmes adaptációra.
    pl.:
    Ami a könyvben történt, az Grímának hosszú évek munkájába került! Théoden valóban megöregedett: lélekben, és ez bizonyára kihatott egészségére is (+ lehet, hogy mérgezte is).

    Te magad is írod, hogy a könyvben is egy vénembernek nézett ki. És a filmben sem volt olyan utalás, hogy Grima egy pillanat alatt bocsájtott rá mágiát. ÉS amit te fejbeverésnek hívsz, az nagyon le van 1xüsítve. Szarumánt, Szarumán akaratát/tudatát üzte ki Gandalf belőle.

    vagy: Az tetszett volna, ha valami akarat-párbajt vívnak, mert valószínűleg így is történt, és nem két, egymást a szakállánál lóbáló télapót látok, akik túl sokat Caveman Ugh-lympics-eztek. Azt is meg lehet oldani látványosan, mittomén, ráközelíteni a szemekre, abban lehet mutatni mindenfélét, stb...

    Én pl, pont azt tartanám egy filmben rossz megoldásnak amit írsz. Sztem igenis akció dúsnak kell lenni és lássuk be, ha csak mozdulatlanul állnak egymás szemébe bámulva az nem túl izgalmas. (ráadásul western feelingü):D

    És végezetül. A filmben sincs azért olyan sok varázslat sztem. Arról nem is beszélve, hogy minden ember máshogy értelmezi a könyv szövegét és máshogy képzeli el a történteket. Hiszen a csatajelenetek sem úgy vannak leírva mintha vmi sport közvetítés lenne, hogy most Gandalf felemeli jobb kezét amiben a kard van, közben a másik kezében lévő pajzsit melkasa felé emeli, majd a kardjával lesújt.... Ezzel csak arra szeretnék utalni, hogy nincs lépten nyomon a könyvben az leírva, hogy ilyen-olyan varázslatot vetett be, még nem azt jelenti, hogy nem tehette. Hiszen egy mágus mégsem egy harcos. Szerintem pont ezt hívják olvasói, vagy a fantázia szabadságának.