dez#144
A két szem egy irányba néz: egy pontban metszi egymást a két szemtengely. :) De amúgy nagyjából jól írtad le. (Csak annyi, hogy a két képet az agy nem egyszerűen "összefésüli", hanem teljesen kielemzi, szétszedi, és létrehoz egy saját virtuális teret. [Amibe adott esetben - pl. hallucinációk - érdekes új dolgokat helyez el. :)])
Úgy tűnik, nem láttál még térhatású képernyőt. Nagyon jó kis térérzetet csinál, túl nagy felbontás sem kell hozzá. Mivel a szem, ill. az agy icipici különbségekből is "ért".
Mint előttem is írták, olyan sisak már van. A fő probléma vele: ugyebár a szemnek van fókuszálása is. Normális esetben oda fókuszálunk, ahova nézünk, arra a pontra. Itt viszont erősen nem oda kell (pl. látványilag 5m-re), mert akkor homályossá válna az egész kép, hanem mondjuk 2cm-re, mert ott van a valós kép. Ez egyébként normál képernyőnél is kijön, csak ott nem ilyen drasztikusak a különbségek a távolságokban, optikai értelemben. (Másik probléma, hogy nehéz megoldani a tekintet követését, és annak megfelelően számolni a képeket. Így ma olyanok a rendszerek, mintha mindig egy bizonyos távolságba néznél, ami a tengelyek metszéspontjának távolságát illeti.)