BlackRose#53
Sajnálom, hogy fére értettél, munkamegosztás?... most itt nem cégről beszélünk, hanem állami vezérekről. Különben a munkamegosztás is akkor a legjobb, ha a cég vezetője az foglalkozottakra támaszkodik, a célról szokott a vezető dönteni, de magát a célt is az emberek rajzolják előbbe, és végső döntéshozóként persze a szakemberek tanácsaira alapozva, kérheti a cél módosítását vagy új cél felvázolását. Maga az út a cél felé az embereken múlik, minnél több szabadság áll a rendelkezésükre és minnél jobb a cél annál jobban megy a munka is. Amiről te beszélsz az a micromanagement, tudod kb. 6 éve informatikai vezetőként dolgozom, és hidd el semmi sem roszabb a micromanagementnél, és semmi sem roszabb a "vezér" mindent tud állásponttól.
Szóval munkamegosztás szabadság nélkül nincs, csak esetleg rossz munkamegosztás. A szabadság a gazdaság előfeltétele, Kína is akkor lendült gazdasági növekedésbe amikor nagyobb lett a szabadság, persze még mindég sok munka vár rájuk, de a szabadság sem abszolút mint semmi más.
Az amit írok nem utópia, hanem egy elérhetetéen ideál a szabadság ideálja, és habár sok szempontból utópiának is lehet tekinteni, ez kell, hogy legyen az a pont ami felé megyünk, még akkor is ha tudjuk, hogy soha nem érhetjük el. Van egy török mondás... "nem számít mennyire mentél messze a téves útom fordulj vissza!" szeretném ha a politikusok és az emberek ez szerint viselkednének. A kömmunizmus az nem utópia, az is lehetetlen, de nem azért mert ideális, hanem azért mert teljesen hamis, téves. A demokráciának meg semmi köze a szabadsághoz, habár a szabadsághoz demokráciára is szükség van, demokrácia is lehet totalitáris. A demokrácia és a diktatúra nem ellenrendszerek, mint ahogy sokan alaptalanul gondolják, a demokrácia csak annyit jelent, hogy a nép választ, és sehol sem mondja, hogy diktatúrát nem választhat.