halgatyó#25
"a túlzott média- és számítógépjáték-fogyasztást teszik ezért felelőssé" ..
Ez meglehetősen leegyszerűsített világképet árul el arról, aki így interpretál egy kutatási eredményt. Gondolom, hogy ez a megállapítás több lépcsőfokon keresztül csúcsosodott ki ilyen egyszerű, fogyasztható nagyfrankó "igazságra"
1.) Első lépcsőben a kutatók (azok még kutatók voltak) készítettek egy statisztikát, amelyben vizsgálták egy kiválasztott gyerek-minta (nem mintagyerek! ) napi szokásait.
(gondolom nem áltak oda több száz gyerek mellé több héten keresztül, hanem ÖNBEVALLÁSOS módszerrel készült a statisztika)
Megjegyzem: Bármely gyerek napi életvitele erősen változó évszaktól, időjárástól, egyéb élethelyzetektől függően, maga a gyerek sem tudja még közelítő pontossággal sem hogy az elmúlt évben melyik hónapban mennyit játszott számítógépen, mennyit játékkonzolo, és mennyi időt fordított a számítógéppel kapcsolatos tudásanyag gyarapítására.
2.) második lépcsőben valaki elkezdte mazsolázni az előzőleg készült statisztikát. Mellérakta a gyerek tanulmányi "eredményeit" (pontosabban: az iskola által készített számadatot amellyel a gyermeket jellemzik) aztán mindenféle korrelációkat kezdett számolni.
Az, hogy egy gyerek matekból jó és irodalomból gyenge vagy megfordítva, nos az már kihullott a statisztika rostáján.
Az, hogy iskola és iskola között egyre nagyobbak a különbségek, és hogy a gyermekek között is, nos ezt sem igazán lehet lekövetni.
Az iskola MECHANIKUS SZÁMONKÉRÉSI RENDSZERE kifejezetten a VERBÁLIS képességűeknek kedvez. Hiába módosítgatják a tananyagot, ha a számonkérés elvei nem változnak. Sőt: manapság egyre inkább leszar a legtöbb ember mindent. Beleélés (empátia) és gondolkodás híján, a gyermekekkel együtt töltött idő helyett egyre inkább a mechanikus (verbális) számonkérési rendszer erősödik.
Márpedig az köztudott, hogy a lányoknak a verbális készsége jobb (az agyukban két beszédközpont van) míg a fiúk vizuális, elvonatkoztatási, lényeg-kihámozási képességei sokkal nehezebben osztályozhatók.
A számítógépes játékok többsége pedig pont ezt a képesség-csoportot fejleszti. Ezért az intelligenciát azonosítani a tanulmányi ÁTLAG eredménnyel: ezt több mint egyszerű szakmai hiba. Lehet, hogy nem is a szakemberek követéék el, hanem azok, akik a 3. lépést megtették.
3.lépés ) A többé-kevésbé tudományos módszerekkel készült, és több-kevesebb igazságot tartalmazó munka (jelentés, cikk, ...) interpretálása a közvélemény felé, bárki (a szülők) által emészthető formában. Ebben az a legnehezebb, hogy egy tudományos cikk általában nem foglalható össze olyan fekete-fehér igazságokban, amit egy-két tőmondatnál hosszabbak.
Ismerve a sajtó helyzetét, az újságírók képességeit valamint a feléjük megnyilvánuló kényszereket, nem csoda hogy egy felmérésből végül ennyi lesz, mint amennyit az elején idéztem.
) napi szokásait.