-
Praetor #22 "Tényleg szívből sajnálom az 56-osokat, akiknek az egész életük ráment erre, most hogy kapnának egy kis elégtételt, megbecsülést, egy rakás hülye aktuálpolitikát csinál belőle."
Látod, ez a bizonyítéka annak, hogy neked, és a többi hasonló gondolkodású embernek nem sok köze van az 1956-os forradalmárokhoz, de az 1848-asokhoz sem. Ha élnének az '56-osok, akkor rohadtul nem érdekelné őket az "elégtétel".
Azok az emberek készek voltak az életüket feláldozni azért, hogy egy olyan világot hagyjanak a gyerekeikre, ahol nincs elnyomás, és a nemzet érdekeit szolgáló vezetés van. Nem az életüket féltették, nem az egzisztenciájukat, nem az állásukat, és nem az autójukat...stb. Ezért nem az áldozatok halálát kell sajnálni - ami önmagában is tragikus -, hanem a magasabb és fontosabb cél megbukását, aminek a levét most is issza a nép.
A gond, hogy nagyon sok nemzeti identitással rendelkező ember naívan beveszi a médiában a hatalom számára megfelelően értékelt eseményekről alkotott "képet".
A tüntetéseken teljesen átlagos emberek voltak kint. Olyanok, mint te meg én, akik úgy gondolták hogy a nép nyomorgatását, és az ország külföldiek számára történő kiárusítását tovább nem lehet tűrni. A politikusok meg féltik a pozíciójukat és az életüket, ezért a békésen tüntető tömeget szétverették. Ennek lett az eredménye az, hogy a tömeg űzése során elég sok anyagi kár keletkezett. A végére meg erőssen elfajultak az események. Mondjuk ez a kár elenyésző a politikusok által okozott kárhoz képest.
Nem bántani akarlak, csak érzékeltetni, hogy '56 nem "kultúrális esemény" volt, és hogy ebben az ál-demokráciában a céljai még mindig aktuálisak.