Nem csak magamból, hanem az emberek többségéből.
Én a 100Hz-es monitor villogását látom (de csak mióta LCD-t használok), de egy filmnél vagy játéknál folyamatosnak látom a 25FPS-t is. Persze olyan játékoknál, ahol gyors mozgások vannak, nem árt kicsit több.
Egyébként játékoknál azért is szokás magas FPS-t követelni, mert az nem stabil. Időnként jócskán leesik az FPS, és olyankor is elég nagynak kell lennie. A reakcióidőt is javítja, ha gyorsabb a képfrissítés, mert ha hamarabb látsz meg valamit, hamarabb tudsz reagálni rá. Szóval, aki 100 meg 200 FPS-t követel egy játéktól, az nem biztos, hogy ténylegesen szögletesnek látja a mozgást 100FPS-nél.
"Én, és sokan, akiket erről kérdeztem, nem csak azt érzékelik, hogy "valami nem stimmel a képpel", hanem látják magát a villogást. Tehát látják a két állapotot, persze csak 1-1 pillanatra mindkettőt, így jön létre a villogás."
Biztos nem csak azért van, mert tudjátok, hogy villog? Nehezen tudom elképzelni, hogy bárki is 100Hz-nél képes legyen megkülönböztetni a sötét és világos képeket. De ha így van, akkor számotokra egy CRT monitor teljesen használhatatlan.
Persze nem mindegy, hogy milyen CRT-ről beszélünk. Egy-egy pixel nem ugyanannyi ideig világít a különböző típusoknál. Ha jó a monitor, és megfelelő frekvencián használod, akkor mire kialszik egy adott pixel, már jön is a következő frissítés, így a villogás minimális.
"És különben sem igaz, hogy akár a többieknél ez az érzékelés legalacsonyabb szintje!"
Ha nem így lenne, akkor hogyan használhattak az emberek 60Hz-es CRT monitorokat?
"50Hz-nél még azt is lehet látni egy kicsit."
Ha a monitort 200Hz-re tervezték, akkor talán.
"Tudatosan csak az jön le nekik."
Fentebb azt állítottad, hogy tudatosan is látják.
"Mellesleg hozzá is lehet szokva a szem. Pár hónap 85Hz után egyre jobban észreveszik az 50Hz-es képen, hogy villog, vibrál."
Természetesen. De mivel évek óta LCD-t használok, már elég jól leszokott a szemem a villogásról.