Irodalmi alkotások, melyek érdemesnek, hogy megőrizzük az utókornak
-
#59
Nemrégen kezdtem el újra alkotni, ezelőtt volt egy 3-4 éves szünet. Kérlek, írjatok véleményeket. Tudom, hogy elég inaktív ez a fórum, de hátha újraéled, elvégre - szvsz - van egy pár művészlélek az országban. Remélem tudjátok értelmezni a vers tényleges mondanivalóját (:
Látomás a jelenből
Lázálom gyötör, s kín emészti szívemet,
Bizsereg a nyelvem, az édes halált ízlelem;
Lelkem arénába, ketrecbe bezárva
Első végítéletét várja.
Sötétség borítja el az egeket,
Előre látni már nehezen lehet,
S ami utadon elmúlt, nem lesz már az sem:
csupán emlékezet!
Halovány fény szűrődik ki messze távolból:
De már nem is foglalkozol vele, megöl a fájdalom.
Egy van, ki magadon kívül hasznodra válik:
A recésgalléros, s annak barátai.
Szemeim Világukat vesztik, hallásom elnémul;
Ily keservvel mit vélhetek otthonul?
Hát gyere, fogd csak meg kezemet,
Suttogd velem, mi fontos: a szeretet!