(szabály az első hozzászólásban)
  • ricsimaster
    #1212
    Üdv emberek :P Íme egyik versem(ha ezt annak lehet nevezni) :D rem tetszik

    Az élet melyben élsz melyet
    A sorsod irányít de éltet
    Értelmetlené válik
    lelked csak hálik
    Testedben hol
    A boldogságbol

    Nem találsz
    Csak magányt
    Mely emészt
    és magadra találsz
    A sötétség oldalán
    Mikor mindenki ott
    Hagy magadra csak itt
    A sötétség az oltalmánál
    Az életed összetörik
    Minden örömöd csak
    Abból áll hogy élik
    mások éltét hogy kik
    azok kik boldog öntudatlanságban
    szerelemben,a halálmarkában
    Élve élik unalmas egyszerü
    Életük de szemük vak, a szörnyü
    Igazságot kerülve tagadják kiket
    Az élet megviselt nem érdelik őket
    Csak a saját irigységük
    De eljön még az idő
    Mikor az élet heverő
    Puszta holttest lesz, a virágok
    Rohadt szemetek lesznek így az ok
    A létezés felül kerekedik
    A kirekedtség az életem haldoklik
    Ilyen vagyok én kit nem ismer senki
    Kit nem érdekel semmi és senki
    Az élet örömeit értékelni
    Rég elfelejtettem élvezni

    De eljön az én időm mikor a vadállat
    mint puszta láng kiszökik lelkemből
    Mely tomboló vihar ereje alatt
    Világok omlanak össze dől
    Ez hát a belső lelkem mely mély sötét
    Mint az éj, de mégsem esik szét…