dez#77
"Csak mesterséges képeknél van ilyen, oda meg az RGB is tökéletes."
-- Csak ha eleve RGB alapú.
"Egy fényképen szinte mindíg kell minden komponens."
-- Ezt honnan szeded? Sok dolog csak 1-2 hullámhosszt ver vissza.
"Persze csak ha tökéletes képet akarsz. De majdnem tökéletesnek meg jó az RGB is."
-- Majdnem tökéletes helyett közel sem tökéletes.
"Dehogynem."
-- Csak speciális esetekben, én meg átlagos esetekről beszélek.
"Ennél picit okosabb megoldásra gondoltam. A sárgát akkor kell bekapcsolni, amikor az ember is sárgát lát. És persze ennek megfelelően csökkenteni kell az RGB intenzitásokat."
-- Ne beszélj félre, nem erről volt szó, hanem arról, hogy a plusz komponenseket - ha azok ismeretlenek - az RGB-ből számolnád.
"Nem annyira, mint egy mostani monitoron ez egyszínű kép, és azzal sincs gond."
-- Annak is kisebb a fényereje, mint mondjuk a fehér. És nálad az RGB-s fehér (mai rendszerből származó képen) csak szürke lenne, hiszen 7-ből 4 szubpixel sötét, stb.
"Akkor a képminőséget rontod."
-- Ha elég nagy a felbontás (mai nagyobb felbontások), akkor nem. Gondolj arra, hogy a szem színfelbontása kisebb, mint az intenzitás-felbontása. Plusz teljesen pontos szín-azonosításhoz nagyobb felület kell, nem pár pixelnyi (pl. egy vékony vonal), így elég ott pontos színvisszaadásra törekedni, ahol van elég pixel erre.
"Csak ha épp a színekkel akar dolgozni. Míg fix darab kompone3ns esetén rettentő egyszerű ezt megoldani, nálad rendesen trükközni kell az adott pixel színének kitalálásához. Nagyságrenddekkel romlana a feldolgozás sebessége is."
-- Csak pl. automatikus terület-átszínezésnél, és ott sem feltétlenül túlzottan. Teljes képre érvényes módosításoknál viszonylag egyszerű a helyzet.
"Akkor meg ugyanott vagy, mint 7 szubpixel esetén."
-- Nem, mert az eleve 1/7-eli a felbontást, és egy-egy szubpixel csak adott komponenst képvisel, így 1-1 komponens felbontása 1/7. Plusz ezzel ott van az említett sötétségi tényező is.
A másiknál is van némi sötétedés adott komponensre vonatkozólag, ha több komponensre van szükség, de teljesen kompenzálható.
"Nem így kell elosztani. Még mindíg a szem felépítését kell követni. Alapesetben az RGB jó. A hibái az UV és IR tartományok lefedetlensége, és az, hogy a pálcikák is befolyásolják a színérzékelést, valamint az érzékenységi görbék átfedése. Ezek kompenzálásához elég a megfelelő 4 új komponens bevezetése (IR + UV + 2 közbülső)."
-- De hát a két közbülső a sárga és a türkiszkék. :) IR-re és UV-re nem tudom, mennyi szükség van. Viszont ha megnézed egy mnitor, és a szem által érzékelhető színek "háromszögét", az utóbbi egyszerűen jóval nagyobb. Ha mást ne, legalább ezt kell utánozni!
"Egy kis ismétlés:
Én : "Az már számíthatna, hogy a különböző sejteknek az érzékenységi görbéje más, de nem különböznek annyira."
Te : "Itt ketté kell választani az egy csoportba tartozók közötti különbségeket és a 3 különbőző hullámhossznál csúcsosodó érzékenységűek érzékenységi görbéje közötti különbségeket. A 3 csoport alap-görbéi is "érdekesek"."
Én : "Értelem szerűen az egy csoportba tartozókról beszélek."
Te : "Hát ne csak arról beszélj, ill. gondolkodj.""
-- Én mégkorábban beszéltem a 3 csoportról is, és itt újra azt hoztam fel, hogy arra is gondolj.
"Ha 3 majdnem tökéletes képet ad, akkor 7 hogy lenne már kevés?"
-- Esetleg elég lehetne, de nem azok, amiket írtál, lásd fentebb.
"Pont te idézted a wiki-s cikket, hogy miért nem jó elméletben az RGB."
-- De korábban még azt hitted.
"A gyakorlatban majdnem tökéletes. Az ott leírt hibák a legegyszerűbben néhány új komponens bevezetésével javíthatók."
-- Csak nem biztos, hogy az lenne a legjobb megoldás, erről vitázunk itt.
"Ezt nem értem. Akkor milyen 1-2 hullámhosszról beszélsz?"
-- Amikor csak 1-2 hullámhossz van egyszerre egy helyen.
"Leginkább onnan, hogy sehol nem említik az eltérésekből adódó problémákat, vagy hogy egyáltalán mekkorák ezek az eltérések (te tudsz valami konkrét adatot?)."
-- Nem tudok.
"Ezen kívül az érzékenységi görbék kis eltolódása épp azért nem okoz gondot, mert olyan szélesek. És a komponensek se tüskék, hanem van egy kis szélességük."
-- Haranggörbének hívják ezeket. (Csak a pirosnak két csúcsa is van.)
"A te megoldásodnak egyébként ugyanezek a hibái megvannak egy fénykép esetén. Ott nem egy-két hullámhossznak van nagy intenzitása, hanem egy folytonos függvény írja le az intenzitást a hullámhossz függvényében. Hiába adsz meg néhány hullámhosszt, az édeskevés a teljes spektrum gyenge közelítéséhez is. Néhány hullámhossz csak akkor lehet elég, ha figyelembe veszed a szem felépítését is, és olyan fix hullámhosszakat választassz, amikre a szem leginkább érzékeny.
Ha a teljes látható spektrumot akarod jól közelíteni, akkor nagyon sok hullámhossz kell függetlenül attól, hogy fix val változó hullámhosszakat használsz."
-- Kellene. De ugye az technikailag nem optimáis. Pár komponens esetén viszont jobb a nem-fix megoldás, szerintem.