dez#73
"Már nem konkrétan háromról van szó, lehet több is."
-- Ilyeneket konkretizáltan írjál, mert 3 esetén nem igaz az állítás. Sőt jóval több kell ahhoz.
"Az RGB megjelenítőkkel kapcsolatos problémákat (amik a wiki-s idézetben vannak leírva), meg lehet oldani néhány plusz komponens bevezetésével."
-- Éppen emiatt nem jó megoldás. Mert mindig ott kell lennie azoknak a komponenseknek, még ha éppen kihasználatlanok is.
"A te módszered úgy tudja utánozni a valóságot, ha kiterjeszted az én javaslatomra, vagyis egynél jóval több komponenst használsz."
-- Én már jóval előbb, eleve leírtam a több pixeles megoldást a több hullámhosszas esetre. Igaz te hívtad fel a figyelmemet ennek szükségességére.
"Ez esetben viszont a hullámhossz változtatása nem sokat ér."
-- Azt éri, hogy nem kell pixelenként jópár komponens, amik sokszor nincsenek kihasználva. Így optimálisabb a felbontás kihasználása.
"Ez nem visszafelé, hanem előre kompatibilitás. Visszafelé kompatibilis akkor lenne, ha a régi eszközök és szoftverek tudnák értelmezni. Az én módszeremnél minimális változtatás kell csak ehhez."
-- Nem vagy tisztában, mit jelent a "visszafelé kompatibilitás". Azt jelenti, hogy az új rendszer tudja (utánozni) a régit is. A te módszerednél gondot jelent, ha sötéten maradnak az új komponensek.
"Nem sokkal több. És lehet jól tömöríteni, mivel általában a 3 komponens elég."
-- Nem jó, ha az új komponensek feketék.
"A te módszerednél viszont az intenzitások mellett még a hullámhosszakat is tárolni kell."
-- Ez pixelenként csak 2 adat. Nem 7.
"ráadásul változó számú komponens van, ami tovább komplikálja az adatszerkezetet."
-- Ez ugyan nem. Adottak a pixelek hullámhosszai és intenzitásai, és ennyi.
"Akkor meg minek változtatni a hullámhosszt? Legyen mondjuk 7 fix komponens, és kész. Egy valós képnél te sem úsznád meg sokkal kevesebbel."
-- Ez 7 adat/pixel. A másikhoz elég 2. 1-6 hullámhossz esetén nő a felbontás.
"Az RGB-nél lehet, hogy többet tud, de 7 komponensnél már nem jobb semmivel."
-- Csak akkor nem, ha mindig kell a 7 komponens. De nem mindig kell.
Továbbá nem is biztos, hogy töléletesen elég lenne a 7. Az emberek között különbségek vannak a érzékelőcsoportok görbéiben. Ami az egyik embernél csúcsra ingerni az egyik csoportot, az a másiknál nem, és ezzel együtt jobban ingerel egy másikat a kelleténél, stb.
"De én meg nem erről beszéltem, és ezt világosan le is írtam."
-- Na és? Én nem beszélhetek másról, mint te, vagy mi??
"Igazán nem értem, hogy miért ragaszkodsz egy nyílvánvalóan rossz megoldáshoz."
-- Ez csak a te véleményed.
"Akár a valós képet nézzük, akár a szem felépítését, mindenképp a fix hullámhosszak a hatékonyabbak.
Egy valós kép végtelen sok hullámhosszt tartalmaz. Ilyen esetben a digitalizálást mindíg fix pontokon való mintavételezéssel végezzük."
-- És utána ezt könnyedén át lehet számolni a másik megjelenítési módra. De nem mindegy, hogy csak 3, 7, vagy jóval több ponton.
"A szem pedig általában 4, de legfeljebb 6 komponenst használ a színérzékeléshez."
-- Ez így téves!
"Bár egyes komponensekhez tartozó sejtek érzékenységi görbéi elég szélesek, és jól átfedik egymást, mégiscsak fix komponensek. Pl. a zöldre érzékeny sejtek hiába érzékelik még a pirosat is, azt nem tudják megmondani, hogy gyenge piros, vagy erős zöld színt érzékelnek."
-- Fordítva: erős piros (amiből ő keveset érzékel), vagy gyenge zöld.
"Csak egy intenzitás értéket küldenek az idegrendszer felé (lényegtelen, hogy a feldolgozás részben már a szemben megtörténik)."
-- Csakhogy egy hullámhossz is egyszerre mindhármat, de legalább 2 csoportot ingerel, és az egymáshoz képesti arányokból meghatározható. Persze ez csak 1-2 hullámhossznál ad pontos adatot, de olyan eset is van. Plusz amit írtam az emberek közötti különbségekről.