dez#122
"A leírás matematikát és egyenleteket jelent. Minden más csupán interpretációja az egyenleteknek."
-- Itt a lényeg a felületesen volt.
"Ezt már megbeszéltük egyszer. A viág működését (x bemenetre y kimenet) akarjuk megismerni, és erre pont jó a tudomány. Nem szétszerelni akarjuk, hogy megtaláljuk benne a fogaskerekeket."
-- Tévedsz, a tudomány célja minnél alaposabban, minnél mélyebbrehatolóbban megismerni a világot. Egy kis "személyeskedés": talán nem csoda, hogy nem kutatónak mentél a diplomáddal...
"Ha van is egyáltalán ilyen szerkezet, majdnem biztos, hogy nem férünk hozzá."
-- Régen az atomról is azt tartották, hogy nem osztható tovább. Szóval honnan tudod?
Oké, én is azt gondolom, hogy egy bizonyos szinten túl nem jutunk majd, de inkább azért, mert már nem tudjuk felfogni.
"Egy szoftver sem képes kitalálni az őt futtató CPU tervrajzát."
-- Ez rossz hasonlat.
"Kiknek a világa? Kénytelen vagyok ilyenkor rákérdezni: a materialistáké? Mert az enyém nem, az én világomat nem írja le maradéktalanul a klasszikus fizika."
"Leegyszerűsítve itt arról van szó, hogy az adott esemény lehetséges kimenetelei közül számunkra csak egy valósul meg, de kvantumszinten az összes kölcsönhat egymással. Ezt jelenti a vetület."
-- Nos a kölcsönhatás által a többi lehetőség is befolyással bír nálunk/hozzánk is.
"Mi az a "részecske-világ" ?"
-- Mi lenne, az általad klasszikus világnak nevezett szint, illetve amikor az anyag részecskékként viselkedik.
"Nem sok az, legfeljebb néhány."
-- A tudósok egy jelentékeny része. Szám szerűen nem tudom, mennyi, de nem néhány, az biztos.
"De a kísérleti eredménnyel nehéz vitatkozni."
-- Ott hiányzott a befolyásoló tényező.
"Arról van szó, hogy nem tudjuk, hogy miért történik ez. Azt tudjuk, hogy mi hogy érzékeljük a világot, és azt (kikövetkeztetjük) hogy kvantum szinten hogyan működik. Ott jön be az emberi elme, hogy nekünk az van, ennél több speciális tulajdonsága nincs ebből a szempontból. Egyelőre megválaszolatlan kérdés, hogy a kvantumszint és a tudatunk közti úton hol van ténylegesen a határ, illetve hogy van-e egyáltalán, és ha nem mi van helyette."
-- Látod, itt is kijön a tudatunk különleges szerepe.
"Te érzékelsz közvetlenül hullámfüggvényt?"
-- Nem tudom, mindenesetre többet érzékelek, mint a klasszikus világ.
"Nem változik meg, csupán számunkra tűnik úgy. Lentebb épp azt fejtettem ki, hogy miért (a másik ember által végzett mérés az én szemszögemből nem okoz hullámfüggvény összeomlást)."
-- Itt a magunk által végzett kísérletről van szó.
"Nem elleneztem, csak azt mondtam, hogy az csak egy leehtőség a sok közül."
-- Úgy emlékszem, azt írtad, hogy az csak egy nem-tudományos fantáziálás.
"Neten, könyvekben, stb. Olvass utánna."
-- Nem hallottam többről, tehát ha van is, nem kap túl sok figyelmet. Ettől még kiderülhet egyszer, hogy jobb, de ez még nem történt meg.
"Az már nem véletlen."
-- A fizika-tudomány szemszögéből az.
"Másrészt nem ez a kérdés, hanem hogy mi a magyarázata a kvantum világ és az általunk érzékelt közti különbségnek."
-- Inkább: ez egy másik kérdés. Van egyébként 1-2 tippem, de itt nem fogom kifejteni.
"Azt neked kell tudnod, hogy mire gondoltál pontosan. Igazából sose fejtetted ki részletesen."
-- Én tudom is, de ha te nem, akkor miből vontad le, hogy misztikus? Nos onnan, hogy nem értetted meg a lényegét.
"Hülyeségeket beszélsz."
-- Rossz a ragozás. :P
"Nem részecskékről van szó, hanem hétköznapi érzékelésről. Arról, hogy látod magad előtt a monitort."
-- Pff, ez már sok szinttel feljebb zajlik! És tele van pszichológiai tényezőkkel, stb. Miközben az a bizonyos véletlen, amiről beszéltél, a részecske/"hullám" átmenetnél jön be. (A "hullám" állapot a kvantumfizikai szint.)
"Arról van szó, hogy a világ ezen a szinten nem kvantumosnak látszik. Nyílván ez nem konkrétan az érzékszerveink gyengesége."
-- Nem látszik kvantumosnak, de echte klasszikusnak is csak a materialisták látják.
"az a gond, hogy nem olyan egyszerű ezt kideríteni. Honnan tudjuk, hogy mikor következett be az összeomlás, amikor a műszer mért, vagy amikor leolvastuk?"
-- Hát, lásd pl. több lépéses kísérletek, amikor a köv. lépést az előző eredménye indítja el, és a részeredmények dokumentálva is vannak, stb. Itt még talán fel lehet tételezni, hogy az egész itt is csak a végső leolvasáskor rögzül. De vegyünk egy folyamatosan működő gépet, ami mondjuk gyárt valamit. Itt már kicsit merész azt feltételezni, hogy a termékek csak akkor "materializálódnak", amikor valaki megnézi őket.
"Egyáltalán történik-e összeomlás, vagy ez csak illúzió."
-- Akkor pl. a kvantumszámítógép is csak illúzió, pedig tudtommal vannak pár néhány qubites gépek. És mellesleg akkor a kvantumfizika is illúzió lenne.
"Egy igen érdekes, elmélkedés ezzel kapcsolatban : Schrödinger Kiscicái
(Valahonnan letölthető az egész könyv is)"
-- Ezt már régen ismerem. Talán keress te is frissebb dolgokat.
"Ez teljesen igaz, csak totálisan semmi köze ahhoz, amit én írtam."
-- Dehogynincs.
"Teljesen összekevered. A húrelmélet a kvantumfizika kiterjesztése (fejlettebb verziója), a részecskefizika pedig egy más csoportosítási szempont szerinti elnevezés. A részecskefizika használja a kvantumfizikát a húrelméleteket, de a klasszikus fizikát, és a relativitás elméletet is."
-- Te kevered. Lásd húrelmélet@wiki: "A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok)."