Ki segít a felvidéki magyarokon?
-
#27
A gond az, hogy MO.-n sem jó ám Magyarnak lenni, igazából már seholsem az... Talán valami isten háta mögötti kis településen a világ másik felén, ahol nem is hallottak még MO.-ról, így ott 1xű idegenként kezelnek/útálnak mindössze.
Részemről én felépítettem a saját magam kis erődrendszerét, emberekkel szinte kizárólag a munkám miatt érintkezem, ill. maroknyi barát és család. Kocsimból nem szállok ki idegen helyen, ha nem muszáj, gyalog nem közlekedem, tömegbe, zsúfolt helyekre nem megyek, éjszaka igyekszem biztos fedél alá jutni mielőbb stb.-stb. Így sem garantált a 100%-os biztonság és így sem tudom magamat tökéletesen függetleníteni a számomra nemkívánatos történésektől, de minimálisra redukálom a lehetőségét, hogy úgy bánjanak velem, ahogy azt nem szeretném. Nem érzem magamat sem Magyarnak, sem senki másnak, én ÉN vagyok, egyedi és megismételhetetlen és nem érdekel ki kit útál és miért. Igyekszem elkerülni a nemnormális gyűlölködőket. Ez a maximum amit tehet egy ember a mai világban, kivéve ha nem akar mindjárt palotaforradalmat, vérengzést, bosszút, vagy önbíráskodást.
Ennyi.