Thrawn#9
Már küldtek, a 70-es évek eljén a szovjet Lonohod-1 és Lunohod-2 automata járművek hónapokig dolgoztak a felszínen, ez utóbbi kb. 37 kilométert tett meg. Hogy miért nem volt több, más? Az amcsiknak nem fért bele az Apollo-programba egy ilyen automata jármű, egyrészt, mert az emberes expedícióra gyúrtak (ahol viszont az utolsó háromnál ott volt a Rover), másrészt az előkészítő szondák (Ranger, Surveyor, Lunar Orbiter sorozat) maradéktalanul elvégezték az előkészítő munkálatokat. A szovjet autók is valószínűleg kényszer szülte megoldások, hiszen az első is 1970. november 17.-én szállt le, tehát Armstrongék után. Talán ezzel akarták demonstrálni, hogy ők nem is akartak emberes expedíciót (na persze), amikor automatákkal is elvégeztethetik a munkát, mint ahogy volt két sikeres mintahozó expedíciójuk is. Mindazonáltal a két Lunohod igen komoly munkát végzett.
Annak idején még viccelődtek is, hogy az Apollo expedíciók űrhajósai nehogy valami szakadékba borítsák a verdákat. Persze erről szó nem lehetett a valóságban, több száz kilométerre voltak a legközelebbi Apollo leszállóhelyétől is.