...utcakultúr
  • Grenzjager
    #2
    Pilu : De jó nekem, Tesi

    Még nincs cukrászdám Bécsben, de van a sarkon tecskó,
    Áldja nevét Alföld szerte, sok-sok beszállító.
    90 napra fizet, meg a polcpénznek az ára,
    A parasztnak a vérén hízik zsírosra a drága.

    A csillagos lobogó nem a szívemnek vágya,
    Lehet az kék, fehér, vörös vagy sárga,
    Ha meglátom, viszket tőle a hátam,
    És, hogy demagóg vagyok, most mondhatod bátran.

    A "máriahilferstrasszén" már járhatok személyivel,
    De találkozok még a sógorok szúrós szemeivel,
    Mer a keleti blokknak még mindig van szaga,
    Jó hogy jöttünk, de mehetnénk is haza.

    Még nem dolgozok Kölnben, de a Jürgen vett már Pesten lakást,
    És érdeklődve figyelem, ezt a még oly' kedves szokást,
    Hogy az egyenlőség-testvériség csak addig tart,
    Amíg ti húzzátok a hasznot, és mi nyeljük a szart.

    Ref.:
    De jó nekem Tesi, Európa vagyok,
    Közétek tartozok, hála nektek nagyok.
    De jó nekem Tesi, Európa vagyok,
    Szemem könnyes, az arcom ragyog.

    Nézzünk már végre a tényekkel szembe,
    Rólatok, nem a szép emlékek jutnak eszembe.
    Kaptunk tőletek Trianont, meg Párizst,
    És ötvenhatban segítségként küldtetek egy tál rizst.

    Nehogy kimaradjon valami, vegyük csak sorba,
    Meg a "kisantantot" is a Jézuskátok hozta,
    S hagytátok, hogy legyünk orosznak konca,
    S így lett magyarnak, kutyául a sorsa,

    Nekem a Székely Himnusz, nektek az Öröm óda, Valami húzza a szívem '920-óta,
    Persze nem probléma, mert nem beszélünk róla,
    Ezúton is köszönjünk néked, Európa.

    Egymás mellé préselt, egymásnak ellensége,
    Az utolsó vacsorához ültünk a székre,
    És most köszönnöm kéne az asztalnál a helyet?
    Hát köpök rátok, Brüsszeli seggfejek!

    Ref.:

    A változás szele nálatok csak puki,
    Szánalmas hakni ez a brüsszeli buli.
    Inkább tanázia mint EU ez a szerkezet,
    Döglött lóval tesó, ne húzzál szekeret!

    Látott már a világ ilyen brigádot,
    Szövetségbe forrt szabad köztársaságok.
    A nagy tömörülés, nem áldás, hanem átok,
    Ebben a cserkész csapatban, sem nagy jövőt látok.

    Brüsszelben a farok, de keleten a vége,
    A multik lehúzzák a sliccüket, mi meg rogyhatunk térdre.
    Mert a rabszolga s a piac, mindent megér.
    A multiknak kellünk, mint egy falat kenyér,

    Egységben az erő, vagy erővel szült egység,
    Nem állja útját sem, folyó sem hegység,
    Jönnek a törökök, meg Kambodzsa is lassan,
    Nem leszek tégla, ebben a rogyadozó falban.

    Ref.:

    Kulcskérdésekben, hamar születik döntés,
    Nincs cigi a kocsmában, és nem nyithat a söntés.
    De hogy éhen hal a paraszt, az senkit sem érdekel,
    Csak vére ha már folyik, az "ISO tálba" folyjon el.

    Amíg a fejüket vakarják a EU bürökraták,
    Addig sebességet vált mellettünk a világ,
    És már nincsenek bennem kételyek,
    Kína lenyom minket, mint a bélyeget.

    Az "Amerika expressz" meg már elhúzott régen,
    Esélyünk, mint traktorral a Hungaroringen,
    Tehetséges versenyzo, de egy kicsit talán lemaradt,
    Persze, vízfejjel versenyt úszni nem könnyű feladat.

    Vigaszt nekem csak egy dolog jelent,
    Viselem el így múltat, s jelent,
    Ahová magyar eddig még betette a lábát,
    Ott hamarosan kitették a vége táblát.