BiroAndras#243
"A használathoz igen, de egy bizonyos, első körben elégséges megértéshez nem kell minden csínját-bínját megismertetni."
Ahhoz nem. De az csak félműveltség, nem valódi megértés. Ettől lesznek aztán az olyanok akik az egészet csak valami őrült kitalációnak gondolják.
"Hát talán jobb is, hogy a klasszikus fizika teljesen mechanikus világképét nem sajátították el túl sokan..."
Nem csak a világképpel van a baj, a többség a belegondolásig se jut el. Még az alapvető, és máig érvényes elveket sem értik meg.
De a léyneg, hogy semmiképpen sem az iskola neveli beléjük a klasszikus világképet.
"Nem, én arról beszéltem, hogy a fantáziánkat, kreativitásunkat is bevetve fokozatosan kipuhatoljuk a kísérleti eredmények magyarázatát."
Nem igazán erről beszéltél. Pontosabban én nem erről beszéltem, hanem ködösítésről, és fantáziálásról. Erre reagáltál te, miszerint de igenis azok jó dolgok.
"Nem beszélek félre: sokak (pl. lola) szerint a kvantummechanika ködösítés."
Ne kenj rá mindent. Mondassz valami hülyeséget, és amikor rávilágítok, akkor meg azt mondod, hogy nem is te gondolod így, hanem valaki más.
"Hogy érted, hogy a kísérleti adatok ködösek?"
Nem véletlenül tettem idézőjelbe. Szó szerint is érthető, ha az állapotfüggvény valószínáségi értelmezésére gondolunk. De én arra gondoltam, hogy a korábbi tapasztalatokhoz képes alapvetően különböző, teljesen a józan ész számára elfogadhatatlan adatokat kaptak. A lényeg az, hogy az elméletek a kísérleti adatok jellemzőit tükrözik, és leehtőleg nem próbálnak belemagyarázni semmit. Te viszont olyan fogalmakat akarsz ráerőltetni a világra, amiknek semmi közük hozzá.
"Egy bizonyos szintje..."
Milyen szintje nem egzakt?
"Figyu! Bemész egy sötét szobába. Csak egy halovány fényű lámbád van. Ide-oda világítasz, de csak árnyakat látsz. Ilyenkor még nem tudod egzakt módon leírni..."
De nem erről beszélek értsd már meg. Nem az ködös amit látsz, hanem ahogy beszélsz róla.