Szal...
  • Prof William
    #25
    Néha nagyon komoly döntéseket kell hozni. Ha a döntési pillant elmúlik akkor nem lehet visszahozni. (Vagy ha igen akkor áld a sorsot/istent mert ilyen nagyon ritkán van.)

    Mint én... tetszet a lány (egy bulin ismertem meg) de csak kedveltem. Nem tudtam szertem e. Jóvolt vele lógni, de nem akartam mást. Ő se tudta mit akart. Próbálkozott, de én voltam akkor bunkó hogy nem vettem a lapot. :) Akkor 2 hónapig nem is láttam. Közben rájöttem hogy szeretem,(soha senkivel nem értettem olyan jül magam meg) de elmondjam neki? lehet hogy már ki is ábrándult belóllem. Egy nap könyveket vettem ki amikor bejött és szomszédos gépnél (így kell kölcsönözni) kezdett dolgozni. Úgy éreztremmég nem akaropm megmondani neki ezért elindultam kifele. SÉ akkor belém csapott a villám! Hirtelen teljesen világosan megértettem, hogy most halogatok és minden halogatással egyre csökken az esély, mert ha még mindig kedvel, akkor is előbb utóbb elunja a várakozást. Tudam hogy ha mmost kimeygek akkor biztos hogy vége! Nem tudom volt e veletek ilyen amikor kristálytisztán láttátok a sors elágazásait.

    Barátom szerint nagyon hasonlítottam az épp megvilágosodó Buddhára, és egy 180 fokos fordulattal mentem vissza a lányhoz.

    Megszólítás+újraismerkedés=bartánő (megvárt) :)

    Nem bántam meg...