Eszperantó
-
#20
Névelők
1. Határozatlan névelő nincs; csak határozott névelő van, a la, mely azonos minden nemben, esetben és számban: domo (ház, egy ház) – la domo (a ház)
[szerkesztés] Főnevek
2. A főnévnek -o végződése van. Többes szám képzésekor a -j járul hozzá. Csak két esete van: alany- és tárgyeset; ez utóbbit az alanyesetből kapjuk az -n végződés hozzátoldásával. A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki (birtokos eset: de; részes eset: al; eszközhatározó eset: per). Példák:
Mi vidas domon/domojn. – Házat/házakat látok.
la domo de la patro – az apa háza
Mi helpas al la patro. – Segítek az apának.
Mi skribas per krajono. – Ceruzával írok.
[szerkesztés] Melléknevek
3. A melléknév -a-ra végződik. Többes szám képzésekor a -j járul hozzá. Csak két esete van: alany- és tárgyeset; ez utóbbit az alanyesetből kapjuk az -n végződés hozzátoldásával. A többi esetet elöljárókkal fejezzük ki (lásd a főnévnél). A középfokot a pli szóval, a felsőfokot a plejjel képezzük. A középfoknál az ol kötőszót használjuk. Például:
alta domo – altan domon – altaj domoj – altajn domojn
La taksio estas pli rapida ol la tramo. – A taxi gyorsabb, mint a villamos.
[szerkesztés] Számnevek
4. A számnevek nem ragozhatóak.
* A tőszámnevek: unu, du, tri, kvar, kvin, ses, sep, ok, naŭ, dek; cent; mil; a miliono, miliardo, biliono, triliono főnévi alakúak. A tízeseket és a százasokat a számnevek egyszerű összetételével képezzük. A főnévi alakúakat és a hozzáadandó számokat különírjuk, a szorzószámokat egybe. Kettőtől a számnévhez tartozó dolgokat többes számban használjuk. 2345678 = du milionoj tricent kvardek kvinmil sescent sepdek ok; du homoj (két ember)
* A sorszámnév jelölésére a melléknévi végződést (-a) használjuk: Petro venis la unua. (Péter jött elsőnek.)
* A szorzószámnevet az -obl- utóképzővel képezzük: duobla sumo (kétszeres összeg)
* A törtszámnevet az -on- utóképzővel képezzük: tri kvaronoj (háromnegyed)
* A gyűjtőszámnevet az -op- utóképzővel képezzük: triopa alianco (hármas szövetség)
* Az osztószámnevet a po elöljáróval képezzük: po du pomoj (két-két alma)
* Ezenkívül lehet használni főnévi és határozói számneveket is: dufoje (kétszer)
[szerkesztés] Névmások
5. Névmások (ragozásuk mint a főneveké)
* Személyes névmások: mi, vi, li/ŝi/ĝi; ni, vi, ili
* Visszaható névmás: si
* Személytelen névmás: oni
* Birtokos névmás: A személyes névmáshoz hozzátesszük a melléknévi -a végződést.
oni diras, ke… – azt mondják, hogy…
mia domo – az én házam
A többi névmásokhoz l. A tabellaszavak rendszerét.
[szerkesztés] Igék
6. Az ige nem változik személyek és számok szerint, éppen ezért az alany mindig szükséges a mondatban. Az ige alakjai: a jelen idő -as végződést kap, a múlt idő -is, a jövő idő -os, a feltételes mód -us, a felszólító mód -u, a főnévi igenév -i végződésű. A melléknévi és határozói igenevek cselekvő jelen ideje -ant-, múlt ideje -int-, jövő ideje -ont-; szenvedő jelen ideje -at-, múlt ideje -it-, jövő ideje -ot- utóképzőt kap. Minden szenvedő alakot az esti segédige megfelelő alakjával és a szükséges szenvedő melléknévi igenévvel képezzük. A szenvedő szerkezet elöljárója a de. Az ami (szeretni) ragozása:
ami
amas, amis, amos, amus, amu
amanta, aminta, amonta
amata, amita, amota
estas amata, …
La profesoro estas amata de liaj studentoj. – A professzort szeretik a diákjai.
[szerkesztés] Határozók
7. A határozószó végződése -e, fokozása: mint a melléknévnél.
La birdo kantas bele. – A madár szépen énekel.
[szerkesztés] Vonzatok
8. Minden elöljáró alanyesetet vonz. Amennyiben az elöljáró helyet és irányt is jelölhet, az irányt a tárgyesettel jelöljük.
Mi estas en la domo. – A házban vagyok.
Mi iras en la domon. – Megyek a házba.
[szerkesztés] Kiejtés
9. Minden szót úgy olvasunk, ahogy írunk (fonetikus hangjelölés).
[szerkesztés] Hangsúly
10. A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon van. A hangsúlyos nyílt szótag magánhangzója kissé megnyúlik.
[szerkesztés] Szóösszetételek
11. Az összetett szavakat a szavak egyszerű kombinációjából kapjuk meg (a főszó a végén áll). A nyelvtani végződések is önálló szavaknak tekintendőek. Pl.: skribotablo = skrib+o+tablo
[szerkesztés] Tagadás
12. Nincs kettős tagadás: ha a mondatban már van tagadószó, a ne elhagyandó.
Mi ne scias. – Nem tudom.
Mi nenion scias. – Semmit sem tudok.
[szerkesztés] Irány kifejezése
13. Az irány jelölésére a szavak a tárgyeset végződését kapják (lásd 8. pont).
[szerkesztés] Elöljárók
14. Minden elöljárónak határozott és állandó jelentése van, de ha olyan elöljárót kell használnunk, melynek konkrét értelme nem mutatja, hogy melyik a megfelelő, úgy a je elöljárót használjuk, melynek nincs határozott jelentése. A je elöljáró helyett tárgyesetet is lehet használni, elöljáró nélkül.
* al – -nak, -nek; -hoz, -hez,- höz; felé
* anstataŭ – helyett
* antaŭ – előtt
* apud – mellett
* ĉe – -nál, -nél
* ĉirkaŭ – körül
* da – részelő birtokos: litro da lakto - egy liter tej
* de – birtokviszony; szenvedő szerkezet; -tól, -től (hely és idő is)
* dum – alatt (idő)
* ekster – kívül
* el – -ból, -ből
* en – -ban, -ben
* ĝis – -ig
* inter – között
* kontraŭ – ellen, szemben
* krom – kívül (átvitt értelemben, pl. „rajta kívül”)
* kun – -val, -vel (társ)
* laŭ – szerint, mentén
* malgraŭ – ellenére, dacára
* per – -val, -vel (eszköz)
* por – -ért, végett
* post – után
* preter – mellette el
* pri – -ról, -ről
* pro – miatt
* sen – nélkül
* sub – alatt
* super – felett
* sur – -on, -en, -ön, -n
* tra – át
* trans – túl
[szerkesztés] Szókincs, szóképzés
15. Az úgynevezett idegen szavak, azaz azok a szavak, amelyeket a legtöbb nyelv közös forrásból vett át, a nemzetközi nyelvben változatlanul használhatók, csak ennek a nyelvnek a helyesírását kapják. A több egygyökű szó helyett helyesebb a fundamentális szót használni, és a többit az utóbbiakból képezni a nemzetközi nyelv szabályai szerint, pl.: hospitalo – malsanulejo (kórház)
[szerkesztés] Egyszerűsítés
16. A főnév és a névelő utolsó hangzója elhagyható, és hiányjellel helyettesíthető. Ilyenkor a névelő l hangját az előtte álló szóhoz olvassuk, pl.: granda dom’, de: grandan domon; Tragedio de l’Homo