• semi
    #10
    Cikktől függetlenül, de abból kiindulva:
    Shakespeare korában még a kritikusok sem voltak egyebek mint nézők! Akkoriban érthető volt az efajta viselkedés az előadás közben. Most mikor egyesek, önjelőltként kritikusoknak kiáltják ki magukat és befurakodnak oda, ahol sztem semmi keresni valójuk nincs, egy mű és a hallgatóság közé, hogy a kettő közötti kapcsolatot már előre a saját szájízűk szerinti irányba tereljék.
    Milyen kritika az amit nem lehet leírni?