dez#671
"Ha nem halálos akkor nagyon ritkán akadályozza a szaporodást."
Legjobb tudomásom szerint ez nem igaz, mivel az esetek többségében nagyobb hibánál leáll a géncsere megtermékenyítésnél (beépített védelem, persze néha nem ismeri fel a hibát), ennek következménye meddőség.
---
" "A kisebb mutációk legtöbbször károsak, esetleg semlegesek."
Ritkán meg hasznosak. Sok ilyet is megfigyeltek. Persze főleg egyszerűbb élőlényekben (bacik, rovarok), amik gyorsan szaporodnak, és így gyorsabb az evolúciójuk."
Igen, erre utalt a "legtöbbször"...
---
" "Pedig általában ahhoz is összetett mutációk kellenek, hogy abból valami hasznos süljön ki."
Egyáltalán nem. Kis mutáció is lehet hasznos."
Itt meg teljesen elkerülte a figyelmedet az "általában".
---
"ÉS sok kis hasznos lépés elvezethet egy komolyabb átalakuláshoz. Ezt számtalan esetben igazolták kísérletekkel, és számítógépes modellekkel is."
Megnézném, amint a Windows XP-ből Windows Vista lesz kis lépésenként... Utasításonként, mivel ugye egész - értelmes, célnak megfelelő, stb. - programrészek nem alakulnak ki spontán. Illetve van némi valószínűsége, csak éppen végtelenül kicsi. Persze ez is elég, ha évmilliárdok állnak rendelkezésre. Csakhogy sok átalakulás ennél jóval rövidebb idő alatt következett be... Ezért jópár biológus sem ért egyet a fenti kijelentéssel.
---
"Az immunrendszer amennyire tudom, aktívan használja az evolúciót működése közben. Az antitesteket egy "építőkészletből" rakja össze variálva a komponenseket, mindíg az aktuálisan leghatásosabbakból kiindulva."
Az antitestekre vonatkozólag igaz lehet, de az egész mechanizmus elég összetett. Ismertek is genetikai alapú immunrendszeri problémák. [De legalábbis hajlamosító tényező.]