• szombi
    #80
    Nézegetem a Minimax oldalát, melyen ott van egy jó öreg klasszikusunk: Vakáción a Mézga család
    Ismeritek ezt a sorozatot? Nagyon ott van... Én picikoromban láttam utoljára,
    van benne jópár bunyó, aljas cselekedetek sora, halálközeli élmények, mégsem lettem maffiavezér...

    A dragonball-2 -ről nekem is megvan a véleményem, egy f*s, idióta koholmány. Tényleg röhejes, hogy
    3-4 epizódon keresztül egymáshoz sem érnek, meg sem mozdulnak, csak mindenféle alakokat váltanak...
    Nem csoda, hogy betiltották! És mit gondoltok a dragonball-1 - ről? Bár azt sem dícsérhetem orrba-szájba, de ég és föld a 2-höz képest!
    Szívtelen sátán(és annak fia), kívánsággömbök, Zseniális teknőc, bajnokok viadala, a csodabot, a kis Songoku, ne meg a fegyvere?
    Kb. 10 éves lehettem, de azóta is hatalmasat tudnék nevetni rajtuk, ha csak rágondolok...
    A környezetemben mindenki nézte, de inkább jó hatással volt, mintsem rossz!
    Ugyanúgy megnéztük a kicsit nyálas Sandybell-t, a tündéres-leszámolós Sailor Moon-t, a verekedős-csapkodós Dragonball-t,
    de még a Terminátort, Alien(1,2,3)-t és egyéb erőszakos filmeket is.

    Nem tom már ki említette, de a normális szülői nevelést emelném ki én is.
    Akkor lesz valaki verekedős-drogos, ha a szülei rátanítják, vagy éppen (akarva-akaratlanul) rákényszerítik.
    Sok szülő azért kényes arra hogy mit néz a csemetéje, mert a TV-t dajkának használja.
    A dajkaszerep igenis a szülőé, a TV pedig gyerekek féktelen információéhségét csillapítja.
    A TV-ből nem morált tanul a gyerek, hanem információhoz jut arról, hogy a világban mi miképp megy.
    A rajzfilmek néhány dolgot másképpen mutatnak a világból(pl: állatok beszélnek, lányok tündérekké változnak, stb...),
    de ez éppen arra való, hogy megmutassa a különbséget a mesék és a valóság között.
    Pillanatok alatt rájön, hogy nincsenek gumimacik, életmentő mókusok, de azért jó dolog hinni, hogy a TV-ben azért ez megtörténhet.
    Amelyik gyerek meg azt hiszi magáról, hogy ő Batman, és kiugrik az ablakon,
    vagy éppen a ,,kamehame''-t akarja használni egy apróbb csetepatéban, azzal tényleg gondok vannak(agyilag).

    A mai helyzet valóban különleges, mert szinte minden korosztály megkapja a magáét,
    és a ,,szennyesebb'', izgalomtól mentesebb ,,meséknek'' egyre kevesebb hely marad.
    Azért gyártanak manapság annyi gagyit, mert egyrészt elfogyott az ötlet és a zsenialitás, a ,,már szinte mindent kitaláltak'' alapon.
    Másrészt a rajzfilmkészítők azt gondolják, hogy a ,,szebb'' , élethűbb kinézet kárpótol a rossz témáért.
    Erre tényleg jó példa a Cápamese, a Madagaszkár és a Csodacsibe, de a Shrek példája mutatja, hogy azért a technika
    alkalmas az igényesebb témájú rajzfilmek készítésére is.

    A rajzfilm-és filmkészítés a jövő mostohagyermeke lesz, hacsak a régieket nem fogják bebetonozni.
    Ma van annyi film meg mese, amit az ember - stílustól és hozzáállástól függetlenül - meg se tudna nézni.
    Kár óriási pénzen 3D-CGI-rajzfilmszoftvereket gyártani, mert nem fogják behozni az árukat.
    Az emberek - részben - elégedettek a mai kínálattal, miért akarnak tömegesen újakat csinálni?
    Másrészt a TV-nézésen és mozizáson kívül annyi mindent lehet csinálni a szabadidőben,
    hogy kár volna az egész délutánt-estét erre szentelni csak azért, hogy legyen pénz újabb ,,csodákat'' készíteni.