#38
"Mért?Azt gondolod valakire ránéznek és megmondják?"
Miért, te IQ-tesztet iratsz az ismerőseiddel ahhoz, hogy eldöntsd az illetőről, hogy egy intelligens fickó vagy egy unintelligens vadbarom? Egy ember el tudja dönteni a kérdést, egy számítógép nem, pont azért, mert az elöbbi képes szubjektíven szemlélni egy szubjektív kérdést, az utóbbi meg nem. Persze így a válasz is szubjektív lesz, ami tudományosan értelmezhetetlen.
"Ezért nem foglalkozik az allergiatesztek értékelésével sem.Gondolom akkor azok is használhatatlanol.Meg amikor a szemészeten a tábláról olvasod le a betűket és az eredményének alapján a szemüveget felírják az is használhatatlan megbízhatatlan nemigaz?"
Most mondjam azt, hogy az allergiát nem mérik, hanem kimutatják? Valaki lehet allergiás, ezen belül enyhén, közepesen vagy súlyosan, és mivel ennél pontosabban nem lehet belőni, ezért felesleges bármiféle további skálát felállítani. Vagy hogy a szemészeknek ott a dioptria, amivel egészen jól ki tudják fejezni a látás minőségét?
Teljesen felesleges ilyenekbe belemenni, mert elegendő kitartással végtelen számú példát lehetne hozni. A fő különbség ott van egy optikai és egy IQ-teszt között, hogy elöbbi egy pontosan definiált fizikai vagy kémiai folyamatot vizsgál, az utóbbi pedig olyan dolgot, amiről senki sem tudja, hogy pontosan mi is. Hogyan akarsz valamit mérni, ha nem tudod megmondani, mi alapján kell a mérést elvégezni? Mit mérjenek, időt, hosszt, pontosságot? Az IQ-teszt ad egy eredményt, ami a társadalmi megegyezés szerint arányos az illető intelligenciájával. Jelenleg működőképesnek és hatékonynak tűnik a dolog, de ne felejtsük el, hogy az ókorban a lapos Föld elmélete is az volt. Használni kell, mert nincs jobb, de tudományosan bizonyítottnak tekinteni... Olyan, mint ha azt állítanád, hogy a boldogság, a tehetség vagy a gyűlölet is mérhető tudományosan.
"Arra,hogy mi az a minőségi különbség ami mérhető.Amiben jobbak.
Miben nyilvánult meg a minőségi különbség."
Na most ha arra gondolsz, hogy a nácik mit állítottak, akkor azt, hogy az árják szebbek, okosabbak, jobbak, találékonyabbak, bátrabbak, erkölcsösebbek és főleg életrevalóbbak, mint a többiek. Felhasználták hozzá többek közt a történelemtudományt, a szociológiát, a statisztikát, a biológiát (evolució), a filozófiát, a régészetet, plusz az eugenikát és a frenológiát, mint népszerű áltudományt. Ha lett volna génszekventerük, azt is bevetik. Tudományos alapokról indultak? Hát persze, Darwint ma is oktatják. Helyes következtetést vontak le belőle? Nem, az emberiség egy fajt alkot, csak mondvacsinált okokkal lehet több részre osztani. Érdekelt valakit? Nem, mindenki boldogan elfogadta a neki tetsző választ. A kérdés, amire megjelent ez a téma, éppen az volt, hogy képes-e egy társadalom tudományos elméleteket rossz célra használni.
#38