#247
Ígért anarchista kiselőadásom, azaz A nagy olajsztori.
1973 nagyon fontos év volt a világtörténelemben. Nemcsak szerény személyem született akkortájt, és fejezte be az USA vietnámi háborúját - hanem történt egy olyan mélyreható vátozás, amelynek hatása mai napig érezhető. 1973 az olajár-robbanás éve volt. Igen rövid idő alatt négyszeresére(!) emelkedett a kőolaj világpiaci ára. Ennek okaként akkoriban az arab országok gazdaságpolitikáját jelölték meg (az újabb sikertelen Izrael elleni háborút), azonban - mit a leírtakból kiderül majd - az USA érdekcsoportjai álltak a háttérben.
A petrodollár
Hogy megértsük a történet egészét, ismernünk kell néhány dolgot. Az Egyesült Államok - amely jelenleg egyetlen szuperhatalma a Földnek - ereje három pilléren nyugszik. Ez a három pillér a kőolaj-hegemónia (ezt kivessézzük lentebb), a világ legütőképesebb hadserege és atomarzenálja, illetve a világ kétharmadára kényszerített egyenlőtlen gazdasági kapcsolatrendszer. Közelebbről vizsgálva és igen röviden összefoglalva a kőolajra épített gazdasági rendszer a következőképpen működik: az USA legnagyobb "fegyverténye", hogy szuperhatalomként (még a SZU létezése idejében) el tudta érni szövetségeseinél (zsarolásnak is hívható akár) hogy valutájával, azaz a US dollárral fizessenek a kőolajért cserébe. A világ akkori "szabad" harmadának és a fejlődő országoknak nemigen lehetett ellenvetése - az USA pedig szép hasznot húz ebből a mai napig. De térjünk vissza 1973-ba, és tudjuk meg, milyen hatalma van annak a pénzügyi csoportnak, amely előkészítette és kirobbantotta az olajválságot, s amely lehalászta ennek minden (és tetemes) hasznát.
Tehát 1973. A kőolajért ugyan már dollárban kell fizetni, de ekkoriban még egy igen olcsó nyersanyagról van szó - különösebb zokszó nélkül elfogadja mindenki, különösen az ekkoriban igen intenzíven fejlődő Nyugat-Európa. Kövessük végig egy dollárnak az útját a kőolaj piacon! Az USA kibocsájtaja a dollárt, mint valutáját. A kőolajat vásárolni szándékozó ország/cég kénytelen dollárt szerezni, amely közvetlenül vagy közvetetten már haszonnal jár az USA jegybankja, a zöldhasút kibocsájtó, híres-hírhedett FED számára. A vásárló kifizeti a megszerzett dollárt a kőolajért pl. egy arab országnak. A dollár azonban nem marad az araboknál, ők ezt a pénzt befektetik - mégpedig amerikai bankfiókokba és kincstári kötvényekbe, mivel az USA a világ legerősebb gazdaságával és hadseregével igen erős garanciát jelent a megtérülésre - még akkor is ha csak három százalékos (kincstárjegyre egy százalékos) éves kamatot ad a külföldi befektetőnek. (az USA a legmegbízhatóbb befektetési terület a mai napig)
És ennek ismeretében képzeljük el a következőt: négyszeres áron adják az olajat. Nos, nem kell mondanom kinek jelent ez igazából hasznot. És a történet még nem teljes! Sőt! A piszkos sztori még csak most jön.
Az olajár-robbanást követően a bankokban felhalmozódó petro-dollárokat (a kőolaj-kereskedelemben résztvevő pénzt) a hetvenes években igen kedvező hitelként kínálták fel a világ országainak ezek a pénzintézetek. Alig 5-6 százalékos kamatra adták a dollár-hitelt, és ezzel a rendkívül méltányos hitellel szinte minden ország élni kívánt - legyen akár fejlett, akár fejlődő, vagy szocialista ország. A kánaán egy évtizedig sem tartott: 1979-ben ezen bankok ún. irányadó kamatukat 20 percent felé emelték, az addigi igen kedvező 5-6-ról. Egy csendes világgazdasági válság tört ki: pl. hazánk, amely akorra már sokmilliárd (legalább 7 de inkább 10 Mrd) dollárban mérte külföldi adósságát, 1982-re hajszál híján fizetésképtelenné vált. EGYÉRTELMŰ TÉNY HOGY A SZOCIALISTA VILÁGRENDSZER EZEN GAZDASÁGI KEGYELEMDÖFÉS MIATT KÉNYSZERÜLT TÉRDRE. Ám a fiatal fejlődő országok ennél is rosszabbul jártak: nyereséget (aktívumot) termelő gazdaságuk véglegesen veszteségessé vált. A világ legtöbb országa adósságcsapdába került a petrodollár-kölcsönök révén, így pl. mi is (adósságcsapda: amikor már azért veszünk fel hitelt, hogy az előző kamatait fizetni tudjuk) Így tett szert az USA a kőolaj révén gazdasági hegemóniára. Ha modern életet akarsz élni, ahoz motorizáció kell, amihez pediglen kőolajat muszáj vásárolnod, ehhez pedig dollárra lesz szükséged. Az USA rátette a kezét a Közel-Kelet kőolajára éppúgy mint az ún. Mexikói-Öböl környéki olajmezőkére (Venezuela) és egyre inkább behatol az orosz olajcégekbe is (Hodorkovszkij-ügy) A legnagyobb kőolaj-termelő/finomító és szállító cégek amerikai érdekeltségűek (Hét Nővér)...
#247