• dez
    #258
    "Eszerint viszont nekem van igazam."

    Nanananana, ne túlozzunk! 1. Ez természetesen nem igazolja azt, hogy a pszichológia lenne az elmélet, és a pszichiátria a gyakorlat. Ez az elgondolás már azon bukik, hogy a pszichológusok is aktívan foglalkoznak betegekkel, nem csak elméleteket gyártanak. És persze az is, hogy a pszichiátriának is megvannak a maga elméletei. 2. Látod, hiába mondom, hogy ne ragadj le a látszatnál! :) Ez itt az elmélet, én meg a gyakorlatról beszélek. A pszichiáterek az esetek 90%-ában komolyabb esetekkel gyógyításával (és vizsgálatával) foglalkoznak, amit az esetek 95%-ában biokémiai alapon közelítenek meg. A "pszichoterápián" sem teljesen ugyanazt érti a kettő. És még sokáig lehetne sorolni a különbségeket.

    "Viszont igazából tökmindegy. A lényeg az, hogy a betegek gyógyítása nem kizárólag gyógyszerrel történik. Az másodlagos, hogy az illetékes orvost pszichológusnak vagy pszichiáternek nevezzük."

    Na ne mondd. Tényleg ne.

    "Miért?"

    Ejj, mert nem mindig eldönthető, hogy az adott mélyebb ok valós dolog-e vagy csak fantázia. Egyszer már leírtam. De akkor egy példa, ha ez kevés volt: pl. már jól ismert eset, amikor bizonyos problémáknak nem található meg az illető jelen életében a forrása. Ilyenkor regressziós hipnózis segítségéval még korábbra mennek vissza, és sokszor kiderül, hogy látszólag előző életbeli esemény a kiváltó ok. A hipnózissal felszínre hozzák ezt, és ez a helyére teszi a dolgokat. Bekövetkezik a gyógyulás. Nem lehet tudni, honnan származik az adott élmény, valós-e vagy sem, stb.

    "Az a lényeg, hogy ellenőrizni lehet a hatást. Tehát a működése nem hit kérdése, hanem tény."

    De a forrása ködbe vész.

    "Mindkettővel kell foglalkozni."

    Ezt jelenti az "is".

    "Azért nem tegnap keletkezett ez a terület. Épp eléggé ismert ahhoz, hogy neki lehessen állni a bizonyításnak is. Már eddig is rengeteg kísérletet végeztek el. Ezek rendszerezése, és esetleg megismétlése szerintem sokkal fontosabb lenne."

    Ezeket is rendszerezik. És tudtommal vannak is arra utaló adatok, hogy nem csak fantáziálást vizsgálnak. (Bár akkor is érdekes szociológiai téma, ha az.)

    "A módszertan nem politika, hanem a legfontosabb része a tudománynak. A módszertan garantálja az eredmények megbízhatóságát, anélkül pedig az egész semmit sem ér."

    Látod, most is épp azt mondod, hogy ami nem full-objektív+full-ellenőrízhető, az "semmit sem ér". Pedig más is van a világon, és azt is mell kell ismerni.

    "A gyógynövény az más. Azoknál a hatásmechanizmus egyszerű biokémia. Nem mond ellent a jelenlegi ismereteinknek."

    Sokszor egyszerű biokémia, sokszor meg nem az: ezekben az esetekben nem jöttek még rá a hatásmechanizmusra. De azt látni, hogy hat.

    "Persze ettől még simán előfordulhat, hogy nem olyan hatásos, mint ahogy reklámozzák."

    Olyan nagyon nem kell reklámozni, tudományos gyógynövényhatározókból jól lehet tudni.

    "De én nem ezekre gondoltam, hanem azokra, amik a tudomány szerint nem lehetnek hatásosak. Pl. homeopátiás szerek."

    A tudomány mai állása szerint...

    "A megismerésen már rég túlvagyunk. Ezeket már széles körben alkalmazzák is. A probléma az, hogy a bizonyítási fázis kimaradt."

    Ez nehéz ügy, mert nagyon komoly érdekek állnak vele szemben. De csak késleltethetik. Most egy kompromisszum van életben: egyik fél sem erőlteti az egyértelmű bizonyítást.

    "Másrészt a megismerés és a bizonyítás nem függetlenek. A megismerésnek része a kísérletezés is, ami egyben bizonyítás is (feltéve, hogy tudományos alapossággal végzik)."

    Nyilván kísérletezéssel feljődött ki sokminden.

    " "És van néhány közvetlen, és sok közvetett bizonyíték. Csak aki nem ismeri a témát, nem érti ezt meg."
    Hol vannak ezek a bizonyítékok?"

    A közvetlenekről is elérhető néhány tanulmány, a közvetettek megértése meg a terület alapos ismeretét igényli. (Itt nem az asztológiára, stb. gondolok.)

    "Eddig csak diagnosztikáról volt szó. Ha van hozzá kezelés is, akkor egész más a helyzet. Ez esetben azonos összetételű kezelt és nem kezelt (illetve placeboval kezelt) csoport kell. Ha hatásos a módszer, akkor mérhető különbség lesz a két csoport között (a kezelt csoportban kevesebb/enyhébb lesz a megbetegedés)."

    Azok a szervezetek, akik erre komoly összegeket tudnának költeni, azok nem akarnak. Viszont a gyakorlati életben ez jól látható. Csak a placebóhatást nem zárták még ki egyértelműen. És ez egy darabig így is marad. (Lásd kompromisszum.)

    "A tudomány elsősorban elmélet. A gyakorlati alkalmazás teljesen más tészta.
    Te pedig a tudomány támadod folyamatosan."

    Hagyjuk már ezt a "tudományt támadod" szöveget. A módszered mindenhatósága ellen szóló dolgokat hozom fel, ennyi. Nem tehetek róla, hogy vannak. Sajnálom, hogy ez bántja a hitedet.

    "Azt mondtad, hogy tudományosan igazolt módszer. Ez esetben nem lehet ellene elvi kifogás."

    Melyikre mondtam?

    "Ez meg pláne nem a tudomány hibája."

    Azért nem lehet a kettőt egyértelműen szétválasztani. Hiszen a tudományos kutatások irányát sokszor a profit határozza meg.

    "A könyv állítja ezt egész konkrétan. Én úgy tudom, hogy a gyógyszeripar elsősorban konkrét gyógyszereket fejleszt, nem foglalkozik sokat alapkutatásokkal."

    Pedig de. Kitalálja szépen, hogy milyen betegségre jó a gyógyszere.

    "Ez a lényeg. Nem lehet elvárni a tudománytól, hogy korrekt legyen, ha eltérítik. De nem csak céges laborok vannak. Sokkal jelentősebbek az állami, és egyetemi kutatások."

    Csakhogy azoknak is nem kis támogatást nyújtanak bizonyos cégek. (A kormányok meg örülnek, hogy elsősorban nem az ő költségvetésüket terhelik.)