dez#98
"2. Beér a neki szimpatikus résbe, ott keletkezik ezen behatásra egy foton, ez valamerre elindul."
Vagy épp mindkét résen egyszerre megy át (mint hullám).
"3. Ha egy fotont sem érzékelünk a detektorokkal, akkor az elektron interferál önmagával, de nem tudjuk hogy melyik résen ment át."
Az interferencia a rések után keletkezik, azaz, ha interferál, akkor mindkét résen átment - hullámként.
"4. Ha csak egy fotont érzékelünk, akkor tudjuk hogy hol ment át, de nem interferál.
5. Ha két foton érzékelünk (a két résből), akkor nem tudjuk hogy melyiken ment át az elektron, de az interferencia létrejön."
Nem egészen. Nem arról van szó, hogy egy foton vagy kettő, hanem hogy melyik detektor érzékelte: jöhetett-e mindkettőből, vagy csak az egyikből.
---
"Csak ha uv fénnyel világítjuk meg a 'fotonkeltő' anyagot, az ismét csak más tészta. Mert tételezzük fel, hogy egy foton csak egészben nyelethettető el bármilyen anyaggal. Ezidáig erre elég elfogadható kisérletek vannak. Tehát ebben az esetben minimum két fotonra van szükség a két résben lévő anyag miatt."
Hát, ez igaznak tűnik, de egy szempontból - azt hiszem - értelmetlenné tenné ezt a kísérletet (de csak gondoltak volna erre), másrészt nem magyarázza meg, az interferencia létrejötte hogy függ össze azzal, hogy csak D1 és/vagy D2 jelez. Harmadrészt, nem tudom, hogy lézernél előfordulhat-e olyan, hogy két foton egyszerre nyelődik el a rést kitöltő anyagban. Látni kéne az eredeti publikációt, hogy hogy is volt ez pontosan.
Na de mindegy, inkább elektronokkal kellene "lőni" itt is, nem UV-lézerrel. :)
"Ez két foton gerjeszt vmi atomot vagy molekulát vagy mit. Ez a gerjesztett anyag kidob magából két fotont, a szerjózsa két ellentétes irányába. Tehát a két nagyenergiájú fotonból lesz négy kisebb, amik valószínűleg kettesével összefonódott (vagy csatolt,stb) állapotban vannak - legalábbis az egyik-egyik résben lévő anyagból távozóak. Véleményem szerint, már a(z elméletileg csatolt) fotonpárok keletkezésénél eldől, hogy kezdek-e belazavarodni az okfejtésembe vagy nem..."
Nem azt akartad esetleg mondani, hogy ha úgy lép ki két új foton a rések mögötti irányban, hogy interferálni tudjanak, akkor az ellenkező irányban is ezt teszik, és ez okozza valami módon, hogy csak a D1-re és/vagy D2-re jutnak? (Ez most csak egy ötlet.)
"Ha az összes tükör féligáteresztő és az foton 'dönti' el hogy melyiken megy át, akkor a D1 és D2 detektor akármit is mutathat, az életben nem tudják kisilabizálni hogy melyik résből is jött az észlelt foton."
Igen, de ezt eddig is tudtuk, erre alapul a kísérlet elrendezése. :)
"Sajna sehol nem találom a cikket, így linket sem tudok adni :(. Már a gugli sem a régi. De valami olyasmi rémlik, hogy a kétréses kisérletet ismételték meg molekulákkal, és a környezet hőmérsékletét változtatták közben. Lehűtötték az egész hóbelebancot rendesen -olyan mínusz nagyon sok fokra- és elekezdték lövöldözni a molekulákat a két rés irányában, ami mögött -szokás szerint- egy detektor helyezkedett el. A molekulák interferáltak önmagukkal. Ekkor elkezdték emelni a hőmérsékletet. Egy (megsaccolt) határnál eltűnt az adott molekula interferenciaképe, és úgy csapódott be a detektorba, mint ami csak egy résen ment keresztül. Minnél nagyobb volt a molekula, annál alacsonyabb hőmérsékleten ment végbe ez a váltás. Ebből vonták le a konklúziót."
Ez utóbbi miatt azt gondolnám, nem volt teljesen helyes a konklúzió, mert a molekula méretétől tudtommal nem függ, milyen hőmérsékleten kezd fotonokat sugározni, vagy igen? Vagy ilyen kürülmények között igen? Az én (laikus) konklúzióm az lenne, hogy bizonyos hőmérséklet fölött megszűnik a koherencia (ha ez a helyes megfogalmazás) - és talán a fotonkibocsátást is ez indítja el.