szivar#97
"Én meg azt figyeltem meg, hogy továbbra sem érted: ha úgy helyezik el a fotondetektort, hogy az mindkét résből érkező fotont észlelheti, és észleli is, akkor is megmarad a hullámviselkedés! Így az az eset nem oszt, nem szoroz, amikor nem észlelik a fotont."
Akkor összefoglalom állításaid lényegét az első kisérlet alapján, remélem sikeresen :(.
1. Megy az elektron.
2. Beér a neki szimpatikus résbe, ott keletkezik ezen behatásra egy foton, ez valamerre elindul.
3. Ha egy fotont sem érzékelünk a detektorokkal, akkor az elektron interferál önmagával, de nem tudjuk hogy melyik résen ment át.
4. Ha csak egy fotont érzékelünk, akkor tudjuk hogy hol ment át, de nem interferál.
5. Ha két foton érzékelünk (a két résből), akkor nem tudjuk hogy melyiken ment át az elektron, de az interferencia létrejön.
"Itt már megint egy a lényeg szempontjából érdektelen dologba kötsz bele. Mivel nyilvánvalóan megmarad az interferencia, ha a D1, D2 detektorok észlelik a másodlagos fotont, és nem, ha a D3, D4!"
Nem belekötésnek szántam ám :). Csak ha uv fénnyel világítjuk meg a 'fotonkeltő' anyagot, az ismét csak más tészta. Mert tételezzük fel, hogy egy foton csak egészben nyelethettető el bármilyen anyaggal. Ezidáig erre elég elfogadható kisérletek vannak. Tehát ebben az esetben minimum két fotonra van szükség a két résben lévő anyag miatt. Ez két foton gerjeszt vmi atomot vagy molekulát vagy mit. Ez a gerjesztett anyag kidob magából két fotont, a szerjózsa két ellentétes irányába. Tehát a két nagyenergiájú fotonból lesz négy kisebb, amik valószínűleg kettesével összefonódott (vagy csatolt,stb) állapotban vannak - legalábbis az egyik-egyik résben lévő anyagból távozóak. Véleményem szerint, már a(z elméletileg csatolt) fotonpárok keletkezésénél eldől, hogy kezdek-e belazavarodni az okfejtésembe vagy nem... Na, a lényegi kifogásomra rátérnék inkább, mielőtt végképpen követhetetlenné válnék még a magam számára is... Ha az összes tükör féligáteresztő és az foton 'dönti' el hogy melyiken megy át, akkor a D1 és D2 detektor akármit is mutathat, az életben nem tudják kisilabizálni hogy melyik résből is jött az észlelt foton.
"Nem lehet, hogy félreértetted? Nem inkább arról van szó itt is, hogy akkor vált át, ha megfigyelik, melyik résen megy át? És ha nem azt, akkor nem? Tudnál linket adni?"
Sajna sehol nem találom a cikket, így linket sem tudok adni :(. Már a gugli sem a régi. De valami olyasmi rémlik, hogy a kétréses kisérletet ismételték meg molekulákkal, és a környezet hőmérsékletét változtatták közben. Lehűtötték az egész hóbelebancot rendesen -olyan mínusz nagyon sok fokra- és elekezdték lövöldözni a molekulákat a két rés irányában, ami mögött -szokás szerint- egy detektor helyezkedett el. A molekulák interferáltak önmagukkal. Ekkor elkezdték emelni a hőmérsékletet. Egy (megsaccolt) határnál eltűnt az adott molekula interferenciaképe, és úgy csapódott be a detektorba, mint ami csak egy résen ment keresztül. Minnél nagyobb volt a molekula, annál alacsonyabb hőmérsékleten ment végbe ez a váltás. Ebből vonták le a konklúziót.
"Ja, és ez, hogy "hullámszerűen (kvantumosan)" hibás. A kvantum azt jelenti, energiacsomag, azaz egységnyi energia. Minimum ennyi, vagy 2x ennyi, stb. adódik át. A hullám-szerű viselkedés meg egy másik dolog. Persze mindkettő a kvantummechanika világába tartozik."
Igazad van, de ilyen kora hajnalban mindig keverem a szezont meg a fazont :(.
A tapasztalat arra jó, hogy ugyanazon hibákat sokkal rafináltabb módon kövessük el legközelebb...