szivar#89
"Nem csak tűnik kettősnek. Egyik esetben kijön az interferencia-kép, a másikban nem."
Kettős viselkedésűnek tűnik. Mert bármilyen detektort is használnak, az befolyásolja a mérést, legalábbis ezidáig ez van:).
"Plusz, nem a fotongenerálás miatt vált részecske-viselkedésbe az az elektron."
Hogyan is jöhet létre egy foton a mai ismereteink szerint? :D.
"Azt nem tudom, elvégezték-e ennek a kísérletnek a mágneses tér méréses változatát, de valószínű ugyanehhez vezetne. Mondjuk nem tudom, mennyire könnyű 1db elektron mágneses terét méregetni."
Nem muszály elektronokban vagy fotonokban gondolkodni. Lsd.:
"1999-ben kétréses kísérletben interferenciát figyeltek meg fullerén (C60 és C70) molekulákkal, azóta pedig már a még nagyobb tömegű fluorizált fullerénnel (C60F48, 1632 atomi tömegegység), sőt, élettanilag fontos biomolekulákkal (porfirin) is. Anyaghullámok interferenciájával letapogathatjuk a kvantummechanika határait. Közvetlenül mérhetjük, amint egyre nagyobb objektumok esetében eltűnik a koherencia, ami miatt a makroszkopikus világban nem látunk (egyelőre) kvantumjelenségeket." Forrás: Magyar Tudomány, 2005/12 1544. o.
Azonkívül egy molekula mágneses terét sem lehetetlen érzékelni. Csak a két rés helyett pl: Josepshon-átmeneteket tartalmazó gyűrűket kellene használni. Ez az elrendezés már vszínűleg elég érzékeny lenne az ilyen mutatványokhoz.