-
Gerappa #13 en ezt a sztorit talaltam, mar evek ota a vinyomon csucsul, kozze teszem hat ha meg aktualis, vagy aki nem ismeri:
----------
Kevin D. Mitnick, a CyberKalóz
A világ legveszélyesebbnek kikiáltott hackerét, az Amerikában évek óta
körözött Kevin D. Mitnicket több mint egy éve egy sértett adatvédelem-
szakértő fogta el kéthónapos digitális bújócska és fogócska után. A
számítógépkalózra az FBI, Tsutomu Shimomura cyberdetektívre pedig az új
típusú hősökre vadászó amerikai média csapott le egy esős februári haj-
nalon.
Kevin nem az az anyagias típus. Bár tinédzser kora óta bohócot csinál
bármely digitális rendszervédelemből és az általa eltulajdonított szu-
pertitkos dokumentumok, friss fejlesztésû szoftverek és egyéb nagyér-
tékû információk összértékét több százmillió dollárra becsülik, pénz-
hiány miatt hivatalból kirendelt ügyvéd védi. Az őt rendőrkézre juttató
hibát 1994 karácsonyán követte el.
Tsutomu Shimomura, az USA egyik vezető adatvédelmi szakértője, a San
Diego Supercomputer Center üdvöskéje éppen szokásos évi síszabadságát
töltötte a Sierra Nevadában amikor munkatársai elképesztő hírt adtak a
tudtára. 1994 december 25.-én az Interneten át valaki behatolt a ten-
gerparti házában mûködő számítógéprendszerbe, kipakolta a legújabb
adatbiztonsági programjait, tréfás hangüzenetet hagyott a merevlemezen
és távozott. Az ismeretlen hacker az Interneten alkalmazott Unix operá-
ciós rendszer egy olyan biztonsági hiányosságát használta ki amelynek
elméleti lehetőségét egy másik híres számítógépbetyár, Robert T. Mor-
ris, az Internet Worm hálózati pszeudo-vírus kiagyalója már 1985-ben
felvetette. Az cyberzsaru a hálón keresztül azonnal telekürtölte a vi-
lágot a hírrel, felvette a kapcsolatot az FBI képviselőivel, és ezzel
megkezdődött a két számítógépes zseni sakkjátszmája a cybervilágot je-
lentő digitális számítógép és telefonhálózatok dzsungelében.
A sors iróniája, hogy az első nyomot január végén egy Számítógépek,
Szabadság és Privátszféra elnevezésû alapítvány Internet postafiókjában
találták, ahová az információszabadság még mindig névtelen bajnoka fel-
másolta a Shimomurától lopott adatvédelmi dokumentációt. Az alapítvány
nem értékelte a gesztust, azonnal értesítették a hatóságokat. Nem telt
el 24 óra, és Shimomura az e célra készített speciális megfigyelő
program segítségével már laptopja képernyőjén követte nyomon az alapít-
vány Internet-szolgáltatójánál, a kaliforniai Berkeley Whole Earth
'lectronic Link (Well) szerverén történt újabb behatolást. Az elkövető
profizmusa, stílusa és módszerei egyaránt az évek óta illegalitásban
tevékenykedő Mitnickre terelték a gyanút.
Mitnick élettörténete egy folytatásos digitális ámokfutás. A lapok cím-
oldalaira először 1982-ben került, amikor bejutott az Amerikai Légvé-
delem egyik szuperkomputerébe. Tizenhét évesen egy telefonfülkéből fel-
törte a Pacific Bell számítógéprendszerét, több telefonszámlát lenul-
lázott és ellopott mintegy 200.000 dollár értékû adatot. Hat hónapot
kapott egy nevelőintézetben, próbaidővel szabadult, de azonnal törölte
az ügy részleteit a rendőrség adatbázisából, megsemmisítette a bíró
bankszámláját egy bankban, majd Izraelbe menekült. Amikor a dolog elfe-
lejtődött, visszatért az államokba, de nemsokára ismét hallatott ma-
gáról. Mindig igyekezett megsemmisíteni minden személyére utaló adatot,
de 1988-ban (ekkor 25 éves volt) több hiábavaló kisérlet után sikerült
rábizonyítani hogy 4 millió dollár értékû kárt okozott az egyik vezető
amerikai számítógépgyár, a Digital Equipment Corporation (DEC) adat-
bázisaiban biztonsági szoftverek és titkos kódok eltulajdonításával. A
tárgyalás során az ügyész rámutatott : "Ez az ember nagyon, nagyon ve-
szélyes, a saját és a társadalom érdekében távol kell tartanunk minden
számítógéptől", a börtönben még telefonközelbe sem engedték. Ügyvéde
bizonyította hogy kliense számítógép-függőségben szenved, így egy éves
börtönbüntetés után próbaidőre bocsátották és egy Los Angelesi terápiás
intézetben helyezték el. Szabadulása után rögtön megsértette a próbaidő
feltételeit és 1992 óta eltûnt a hatóságok szeme elől. A cybertérben
időről időre felbukkant azóta is, többek között FBI kódokkal behatolt
több állami adatbázisba, és nagy rádiótelefon-gyártó cégektől, mint
például a Motorola, NEC, Nokia pedig rendszeresen elemelte az operációs
szoftvereket.
Február 9.-én egy másik Internet-szolgáltató, a San Jose székhelyû Net-
com illetékesei felfedezték hogy valaki mintegy 20.000 felhasználójuk
hitelkártyaszámát vitte el. Ez súlyos könnyelmûség volt Mitnick ré-
széről, mert a Netcom dial-up, vagyis telefonvonalon elérhető szolgál-
tatást biztosít, a támadás is telefonon keresztül érte, így kitalálható
hogy ez volt a hacker kiindulópontja, az a bázis, ahol a telefonháló-
zaton keresztül csatlakozott az Internet számítógép-világhálózatra.
Shimomura és stábja áthelyezte székhelyét a Netcom-hoz, gyakorlatilag
nem volt más dolguk mint ellenőrizni minden egyes bejövő hívást a tele-
fontársaságok adatbázisaiban. Hamarosan rájöttek hogy a hacker egy fik-
tív rádiótelefonról dolgozik, hívásait két megpiszkált adatbázisú loká-
lis központ egyaránt a másiknak tulajdonította. Shimomura és az FBI a
helyszínen munka közben bemérték, és február 16.-án hajnalban elfogták
Mitnicket.
Az amerikai sajtó egyre növekvő érdeklődéssel figyelte az ügyet, amely
a Masters of Deception fedőnevû hacker társaság óta a legfelkapottabb
cyber-szenzáció. A New York Times folyamatosan tudósított az ügyről,
hasábjain Shimomura posztmodern hérosszá magasztosult. A Hyperion kiadó
máris 600.000 dollár foglalót adott a Shimomura és John Markoff, a New
York Times riportere által írandó könyvre, Hollywood is érdeklődik, meg
nem erősített hírek szerint maga Spielberg rendezné a filmváltozatot.
Az Internetet komolyan megosztotta az ügy, egyesek elmarasztalják Mit-
nicket a hacker etika megsértése miatt, a legkomolyabb érv az Internet
alapvetően kölcsönös bizalomra, és nem high-tech adatvédelemre épülő
struktúrájának megkérdőjelezését rója fel a megszállott crackernek. A
jelenség komolyan hátráltathatja az Internet utóbbi időben egyre inkább
tettenérhető kommercializálódását, ez viszont már inkább dícséret az
egyre halványuló nonprofit jelleget támogatók részéről. A mátrix ere-
dendően anarchista tulajdonságait kedvelő komputer-underground körökben
pedig napról-napra terebélyesedik a Condor fedőnevû cyberpunk mítosza.
Az a tény, hogy Mitnick nem próbált meggazdagodni akciói révén, és hogy
a SUN Microsystems, a nyílt számítógépes rendszerek gyártója és háló-
zati szoftverek fejlesztője biztonság-tesztelési szempontból egyenesen
hasznosnak tartja az efféle betöréseket, egyaránt megkérdőjelezi a de-
viáns zsenit börtönbe juttató jogrendszer helytállóságát.
Bodoky Tamás írása alapján.
-----------------
ennyi: komment?